2010 óta nem járt francia vezető politikus a közép-afrikai országban, mely hosszú időn keresztül vádolta bűnrészességgel Párizst a negyed századdal ezelőtti, 800 ezer ruandai életet követelő megrázó események kapcsán. Most Emmanuel Macron hivatalos ruandai látogatásán megtört a jég.
A Kigali Genocídium Emlékműnél tartott beszédében az elnök ugyanis elismerte – e helyen 250 ezer áldozat földi maradványait hantolták el – hogy az akkori francia vezetés a tuszi kisebbség ellen genocídiumot elkövető hutu rezsim mellett állt, és túl keveset tett a gyilkosságok megelőzése érdekében. Persze mindennek volt előzménye, hiszen elkészült az 1994-es események francia vonatkozásait feltáró, idén márciusban napvilágot látott párizsi jelentés, amit Paul Kagame ruandai elnök, aki 27 évvel ezelőtt a népirtásnak véget vető tuszi felkelés vezetője volt, s aki a Franciaországot napjainkig vádoló ruandaiak vezéralakja is egyben, áttörésnek nevezett.
A Macron elnök megbízásából készült anyag terhelő bizonyítékokat közölt az akkori francia kormány szerepéről a ruandai véres eseményekben. Megállapításai között szerepel, hogy a hutu rezsimmel szoros kapcsolatot fenntartó párizsi vezetés vakságot tanúsított a hutu elit tuszik kiirtására való előkészületei során, melyért súlyos felelősség terheli. Franciaország bűnrészességére ugyanakkor nem talált bizonyítékokat az utólagos feltáró vizsgálat.
Kagame elnök – aki Macron ruandai vizitjét megelőző héten Párizsban tárgyalt – kijelentette: a jelentés kikövezte az utat a jövőbeni jó kapcsolatok megteremtéséhez a két ország között. A ruandai elnök a korábbi években igen fagyos kapcsolatokat ápolt Franciaországgal, a jövőbe viszont optimistán tekint: a bocsánatkérést nem várja el Emmanuel Macrontól. A kapcsolatok normalizálásához a francia felelősség elismerése elegendő. Ugyanakkor a tuszi túlélők legfontosabb társadalmi szervezete, az Ibuka nyílt bocsánatkérést várt volna el a francia elnöktől hazája nevében.
Emmanuel Macron az új generációt megtestesítő vezető Franciaország élén, aki már a gyarmati korszak lezárultát követően született. A France 24 írása szerint nem fél elismerni politikai elődei a múltban elkövetett hibáit. A most 43 éves elnök korábbi választási kampánya során kijelentette, hogy Algéria gyarmatosítása emberiség elleni bűncselekmény volt – hatalmas felzúdulást kiváltva ezzel a francia konzervatívok táborában. Franciaországban sokak szemében az egykori gyarmati rendszer egy viszonylag üdvös, termékeny időszak volt a gyarmatosított országok lakosai számára is.
A francia elnök elrendelte a gyarmati francia erők által Beninből és Szenegálból elrabolt műkincsek visszaszolgáltatását, e hónapban pedig döntött az 5 milliárd dolláros szudáni államadósság leírásáról is. Egyes elemzők véleménye szerint a francia diplomácia jó kapcsolatok kiépítésére törekszik azon, elsősorban az angol nyelvet használó afrikai államok körében is, melyek kívül esnek Párizs tradicionális befolyási övezetén. Szudán ás Ruanda brit gyarmatok voltak egykoron, csakúgy, mint Dél-Afrika – Macron következő úticélja.
