Az izraeli-palesztin konfliktus ismételt fellángolása Kelet-Jeruzsálemben vette kezdetét május elején az iszlám harmadik legfontosabb szent helyeként tisztelt Al-Aksza mecset és környéke zsidó radikálisokkal szembeni védelmére kelt kelet-jeruzsálemi muszlimok, illetve az ellenük fellépő izraeli biztonsági erők összecsapása révén. (Erről már itt írtunk korábban.) Ugyanakkor a palesztinok múlt héten szombaton tartották Nakba (katasztrófa) napi megemlékezésüket is, mely az 1948-as, Izrael megalapítása kapcsán kirobbant háború folyományaként otthonából elüldözött vagy elmenekült mintegy 700 ezer palesztinnak állít emléket.
A Gázai enklávéban – ami a konfliktus egyik fő színtere jelenleg – több mint 2 millió palesztin él összezsúfolódva egy kis kiterjedésű, a Sínai-félsziget, illetve Izrael által határolt 365 négyzetkilométernyi területen. A lakosság többsége a mai Izrael állam területéről egykor elmenekült palesztinok leszármazottja. Az Egyesült Államok és Izrael által terrorszervezetnek tekintett Hamász 2007-es hatalomra kerülése óta tovább romlott az egyébként is igen szegény területen az élet minősége. Az övezetet villamos energiával ellátó egyetlen erőművet az erőforrások elapadása okán a leállás réme fenyegeti az elkövetkező napokban. Jelenleg az áramszolgáltatás napi 8-12 órára korlátozódik. Mintegy 230 ezer gázai lakosnak a vezetékes ivóvízhez is korlátozott a hozzáférése a France 24 hírcsatorna tudósítása szerint.
Gáza város számos lokációját érték heves, izraeli harci gépek által végrehajtott légicsapások az elmúlt napokban, sőt, az elmúlt órákban is. A Gázai övezet fővárosát északtól délig legutóbb megrengető, tíz percig tartó támadáshullám még az előző napi csapásokat is felülmúlta erősségében, időtartamában, illetve hatókörében. Ugyanakkor a vasárnapi légitámadások is hatalmas pusztítást vontak maguk után: 42 palesztin vesztette életét és három épület vált a földdel egyenlővé.
Helyi médiabeszámolók szerint a nagyvárostól nyugatra futó tengerparti főút, biztonsági épületkomplexumok és nyílt területek is szerepeltek többek között a hétfő hajnali célpontok között. A gázai áramszolgáltató cég közölte: a csapások súlyosan megrongálták a Gázai övezet egyetlen villamos erőművét és a város déli részeivel összekötő elektromos vezetékeket. Áldozatokról egyelőre nem érkeztek jelentések. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) bejelentése szerint harci gépeik terrorista célpontokra mértek csapást a Hamász radikális palesztin fegyveres szervezet által kormányzott övezetben.
Még szombaton az izraeliek lerombolták az Associated Press hírügynökség (AP), a katari székhelyű Al-Jazeera hírtelevízió és más médiumok gázai tudósítóinak helyet adó toronyépületet is néhány órával a Shati palesztin menekülttábort ért bombázást követően, mely nyolc gyermek és két nő életét követelte. A médiumok munkatársai nem voltak életveszélyben, ugyanis az épület tulajdonosát a támadás előtt az izraeliek telefonon értesítették a küszöbönálló csapásról, így az újságírókat azonnal evakuálták az épületből.
A katari kormány által finanszírozott Al-Jazeera ezt követően élő közvetítésben számolt be az épületet érő légicsapásokról, majd annak összeomlásáról. A csatorna angol nyelvű szerkesztőségének műsorvezetőnője az élő adásban kijelentette: a csatornát nem fogják tudni elhallgattatni, ezt garantálni tudják nézőiknek. A menekülttábor egyes tagjai kevésbé voltak szerencsések. Mohammed Hadidi, öt gyermek édesapja riportereknek elmondta: felesége a gyerekekkel az Eid al-Fatr ünnepet ment el megünnepelni rokonaikhoz. Őt és három 6-14 év közötti gyermeküket a bombák megölték, egy 11 éves gyermek pedig eltűnt a légitámadás során. Egyedül az öt hónapos Omár élte biztosan túl az incidenst. Elárvult játékok, el nem fogyasztott étel a tányérokon – ezek a mementói a támadásnak, melyről senki nem figyelmeztette a tábor lakóit.
A múlt heti légicsapások során pénteken az izraeli légierő a palesztin fegyveresek által használt kiterjedt alagútrendszert is hevesen bombázta: 160 harci gép mintegy negyven perc alatt közel 80 tonna robbanóanyagot szórt a föld alatti járatokba húzódó militánsokra. A Gázai övezet elleni szárazföldi katonai akció megindítását színlelő izraeli hadvezetés csele sikeresnek bizonyult: az alagutakba csalták a Hamász és az Iszlám Dzsihád militáns csoportok fegyvereseit, hogy ott mérhessenek csapást rájuk.
A palesztin radikálisok 20 harcosuk elestét ismerték el, izraeli média források szerint azonban valós veszteségeik messze meghaladják ezeket a számokat. Az izraeli hadsereg szóvivője szerint törekedtek rá, hogy minimalizálják a civil veszteségeket, az akció katonai létesítmények ellen irányult.
A palesztin politikai színtéren egymással elkeseredett harcot folytató palesztin politikai erők, a Gázai övezetet uraló radikális Hamász, illetve a Kelet-Jeruzsálemet és Ciszjordániát kormányzó, a mérsékelt Fatah mozgalom által vezetett Palesztin Hatóság közötti rivalizálás közepette a Hamásznak kapóra jött a kelet-jeruzsálemi incidens. A muszlim, illetve palesztin ellenállás ügyét felkarolva napi rendszerességű rakétatámadások sorozatát indította Tel-Aviv, Jeruzsálem és számos közép-, illetve dél-izraeli település ellen.
Az izraeli hadsereg közlése szerint a Hamász a múlt hét folyamán több mint 2000 rakétát lőtt ki Gázából izraeli települések irányába. Bár a rendkívül hatékony, Vaskupola névre hallgató világszínvonalú izraeli rakétavédelmi rendszer a kilőtt palesztin rakéták 80-90 százalékát elfogta, illetve megsemmisítette, mégis követelt izraeli áldozatokat, szám szerint nyolcat a Hamász által indított rakéta offenzíva.
E mellett pedig nem elhanyagolható az izraeli települések lakossága demoralizálásának szándéka sem. Sikerült megzavarniuk az izraeli repülőterek működését, továbbá állandó fenyegetettség érzését kelteni a nagyvárosok, egyes dél-, és közép-izraeli települések lakosai körében. A radikális szervezet ily módon a palesztin ellenállási mozgalom bajnokává vált a ciszjordániai palesztinok szemében is, miközben a mérsékelt, Mahmúd Abbász vezette Fatah egyre inkább veszít népszerűségéből a Gázán kívül eső palesztin területek lakossága között.
A vegyes lakosságú izraeli városokban elsősorban az éjszakai órákban elszabadulnak az indulatok. Az izraeli és arab csoportok között rendszeressé váltak az utcai összecsapások, melyek nem egy esetben lincseléssé fajultak mindkét oldalon. A másik közösséghez tartozók ingatlanainak felgyújtása, lerombolása, megrongálása is egyre inkább teret nyer.
Nappal Ciszjordánia nagyvárosaiban – többek között Ramallahban és Nabluszban – palesztinok százai protestáltak Izrael gázai bombázásai ellen. Barikádokat állítottak, köveket dobáltak az ellenük kivezényelt izraeli rendfenntartókra. A katonák pénteken tüzet nyitottak a tiltakozókra, tizenegy palesztin halálát okozva. A konfliktus eszkalálódásának irányába mutat az is, hogy Izrael északi, libanoni határán izraeli katonák rálőttek libanoniak és palesztinok egy csoportjára, akik átvágták a két országot elválasztó hatérkerítést. Az ugyancsak szomszédos Szíriából szintén kilőttek három rakétát Izraelre, amelyek azonban nem tettek kárt emberéletben.
Az egyre erőszakosabbá, átfogóbbá, kiterjedtebbé váló izraeli-palesztin konfliktus kapcsán teret nyernek az aggodalmak, mi szerint egy új intifáda, palesztin felkelés veheti kezdetét a Közel-Keleten. Ennek elmaradását egyáltalán nem segíti elő Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentése, miszerint nem Izrael felelős a konfrontációért, hanem azok, akik rá támadtak. A katonai akció addig tart Gázában a Hamász ellen, ameddig szükségesnek látják.
Joe Biden egyelőre nem adta jelét annak, hogy nyomást kívánna gyakorolni Izraelre egy azonnali tűzszünet elérése érdekében, noha egyes demokrata szenátorok erre kérték az amerikai elnököt. Az Egyesült Államok ENSZ nagykövete, Linda Thomas-Greenfield a Biztonsági Tanács sürgősségi ülésén kijelentette: diplomácia csatornák igénybevételével Washington fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy mielőbb véget vessenek a harcoknak.
Ezt maga Biden elnök is elmondta telefonon Netanjahunak, mikor tegnap este közölte vele, támogatja az Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet közötti tűzszünet létrejöttét. Ugyanakkor az amerikai elnök újfent leszögezte, hogy Izraelnek jogában áll megvédenie magát "a válogatás nélküli rakétatámadásokkal szemben." Mindemellett arra ösztönözte Izraelt, hogy mindent tegyen meg az ártatlan civilek védelme érdekében.
Mindenesetre a Biden-kormányzat külpolitikájának fókuszában – ellentétben elődjével, Donald Trumppal – már nem élvez prioritást a Közel-Kelet, illetve Afganisztán, a súlypontok megváltoztak. Biden elsődleges külpolitikai feladatának Kína feltartóztatását tekinti, de Izraelre is kiemelt, stratégiai szövetségesként tekint a jövőben is. Ugyanakkor az amerikai elnök elkötelezett a közel-keleti békefolyamatok előmozdítása irányába is, elég csak a jemeni polgárháború megfékezése érdekében tett erőfeszítéseire gondolni. Mivel a Hamászt Irán támogatja, akivel Washington hajlana egy új nukleáris egyezmény megkötésére, meglehet, az izraeli-palesztin fegyvernyugvás eléréséhez Teheránon keresztül (is) vezet majd az út.
