A február 1-én katonai puccsal a hatalmat magához ragadó mianmari junta katonái elfoglalták az ország demokratikusan megválasztott vezetője, Aung San Suu Kyi Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) elnevezésű pártjának központi épületét Yangonban. Az akcióra pár órával azután került sor, hogy az ENSZ elítélte a hadsereg ellen tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszakot, egyben sürgetve a demokrácia helyreállítását a délkelet ázsiai országban.
Suu Kyi, az államfő és számos NLD-párti vezető korábbi őrizetbe vétele széles körű polgári tiltakozáshullámot indított el az országban. A kezdetben csak interneten szerveződő ellenállás az elmúlt napokban már utcai tüntetéssorozatokban nyilvánult meg, melyeken emberek százezrei vettek részt a mianmari nagyvárosokban, dacolva a junta megmozdulásokat betiltó rendeletével. A hadsereg nem engedélyezi 5 főnél nagyobb csoportok számára a gyülekezést.
A rendőrség vízágyúkat, könnygázt vetett be a negyedik napja tüntető civilekkel szemben. A fővárosban, Naipidawban gumilövedékkel is lőtték a demonstrálókat, akik szerintük veszélyeztetik az ország stabilitását. Egy szemtanú az AFP hírügynökség tudósítójának elmondta, a rendőrök először figyelmeztető lövéseket adtak le a magasba célozva, majd ezt követően a tüntetőkre irányozták fegyvereiket.
Egy sürgősségi kórházi osztályon dolgozó orvos szerint a karhatalom éles lőszert is használhatott: két fiatal protestáló lőtt sebekkel, kritikus állapotban került kórházba. A sebesüléseik arra utalnak, hogy éles lőszerrel lőttek rájuk. Nem operálhatóak, mert azt biztosan nem élnék túl. Ezért gyógyszerés kezelést kapnak – mondta el az orvos. Az egyik áldozat apja arról számolt be, akkor lőtték meg a fiát, mikor a hangosbeszélőn keresztül békés demonstrációra akarta felhívni a tüntetőket. Hátba lőtték – közölte az 56 éves, foglakozását tekintve aranyműves apa.
Az országos tüntetések szemmel láthatóan idegesítik a juntát. Vezetőjük, Min Aung Hlaing tábornok hétfőn televíziós beszédet intézett az ország népéhez, melyben választási csalással indokolta az ismételt katonai hatalomátvételt. A hadsereg a tüntetések tiltása mellett korlátozott kijárási tilalmat is elrendelt Mianmarban. A tábornokok nem érték el céljukat: a yangoni demonstrálók Suu Kyi asszony képét tartották a magasba, a ”Vezetőnket akarjuk” táblák társaságában, más transzparenseken a ’’Le a diktatúrával” állásfoglalás volt olvasható. Ez vezethetett a yangoni NLD-pártszékház elleni katonai akcióhoz.
Mostanára a polgári légiforgalmi dolgozók, illetve a légi irányítók is csatlakoztak a polgári engedetlenségi mozgalomhoz az orvosok, ápolók után. Sztrájkba lépésük révén ellehetetlenülhet a mianmari légtéren keresztül Thaiföld, Kína irányába zajló átmenő repülőforgalom. Ha így történik, a katonai kormányzat napi 182.000 dollár bevételtől eshet el, melyet a légtérhasználatért fizetnek az ország légterét tranzitként használó légitársaságok a mindenkori mianmari kormányzatnak.
E közben a nemzetközi közösség is egyre nagyobb nyomást helyez a katonai juntára. Washington felszólította a katonai vezetést, hogy haladéktalanul adja vissza a hatalmat a demokratikusan megválasztott erőknek. A legfrissebb amerikai állásfoglalásban az áll, „Burma népe mellett állunk” – régi nevén említve az országot. Ned Price, az amerikai külügyminisztérium, a State Department szóvivője elmondta, kapcsolatba akartak lépni Aung San Suu Kyi asszonnyal, a junta azonban ezt megtagadta. Új-Zéland első külföldi kormányként kedden bejelentette, hogy felfüggeszti a magas szintű katonai, politikai kapcsolattartást Mianmarral.
