A kubai gazdaság legtöbb ágazatában lehetővé teszik magánvállalkozások indítását. Az erre vonatkozó döntést már elfogadta a Miniszterek Tanácsa a kormányzó Kommunista Párt hivatalos lapja, a Granma híradása szerint. A bejelentés nem érte váratlanul a kubaiakat: Marta Elena Feito munkaügyi miniszter már tavaly augusztusban beszélt a kormányzat ezirányú terveiről.
Mostantól a múlté a kubai gazdaság döntően állami cégek által dominált korábbi modellje: a továbbra is kizárólagos állami tulajdonban létező gazdasági ágazatok száma kisebbséget alkot majd a gazdaság egészét tekintve. Feito miniszter asszony közlése szerint több mint 2000 olyan gazdasági terület lesz a szigetországban, ahol részben vagy teljes egészében magántevékenység folytatható. Három stratégiai ágazatban – média, egészségügy, honvédelem – azonban továbbra is fennmarad a kizárólagos állami tulajdon.
Az elfogadott reform fontos lépés a foglalkoztatás bővítése érdekében, írta Twitter bejegyzésében Alejandro Gil kubai gazdasági miniszter. Ricardo Torres, a Havannai Egyetem közgazdásza is jó hírként, a helyes irányba tett lépésként értékelte a bejelentést. Még akkor is, ha túl sok időbe került ezek elfogadása, írta, szintén Twitteren.
A magánszektor egyébként erősen korlátozott formában már 2010-től engedélyezett a kommunista országban. A reformok bevezetését nemzetközi elemzők az országot de facto 2008 óta irányító Raúl Castrónak tulajdonítják, aki fivérénél, Fidel Castrónál, a kubai forradalom atyjánál jóval gyakorlatiasabb ember. Csak 2014 hozta el azonban igazából a lehetőségek bővülését, mikor is az állam meghatározott szektorokban engedélyezte magánvállalkozások indítását. Ebben komoly szerepe volt Barack Obama akkori amerikai elnöknek, aki politikai-gazdasági nyitást hirdetett Kuba irányába. Az Egyesült Államokkal való kétoldalú kapcsolatok számottevő javulása igazi vállalkozási boomhoz vezetett, persze kubai viszonylatban: 127 engedélyezett magántevékenységet tartalmazó listát állítottak fel.
A nyitás eredményeként ma mintegy 600.000 kubai dolgozik a magánszektorban, ami a több mint 11 milliós ország munkaerejének 13 százalékát teszi ki. A vendéglátás, a közlekedés, illetve a turizmus azok a szektorok, melyek magánkézbe kerültek a 2010-es évek közepén. Sok kubai lakása egyes szobáit külföldi turistáknak adja ki, ami komoly jövedelemforrást jelent számukra. Ezen ágazatok erősen megsínylették Trump elnökségét, mivel a januárban távozni kényszerült korábbi amerikai adminisztráció idején ismét súlyos szankciókat léptettek életbe Kuba ellen. Erős csapást jelentett a kubai magánszektor számára a külföldi turisták elmaradása miatt. Az AFP hírügynökség beszámolója szerint ez számos üzleti vállalkozást arra kényszerített, hogy szüneteltesse tevékenységét.
