Miután Georgiában egyik szenátorjelölt sem szerezte meg a voksok legalább 50 százalékát a november 3-i választáson – ekkor tartották az elnökválasztást is az Egyesült Államokban –, ezért pótválasztást kellett tartani. A január 5-i voksolást követően Brad Raffensperger, az állam választási ügyekben illetékes államtitkára konkrét adat megadása nélkül a CNN-nek beszámolt arról, hogy nagyon magas volt a részvételi arány.
Persze ezen nem lehet csodálkozni, hiszen hatalmas volt a tétje ennek a két szenátusi széknek. Azon kívül, hogy két demokrata győzelem esetén az elnökség és a képviselőház után a szenátus is a demokraták kezére kerülhetett, az igazi kérdés az volt, vajon Joe Biden, a rövidesen beiktatandó amerikai elnök végre tudja-e hajtani nagyszabású gazdaságpolitikai reformjait. Nos, az eredmények – noha elképesztően szorosan alakult mindkét párbaj – végül a demokratáknak kedveztek, akárcsak a november 3-i elnökválasztás, hiszen Georgiában sokak meglepetésére győzött Biden ellenfele, a jelenlegi elnök, Donald Trump ellen. A demokraták a nagyvárosokban és vonzáskörzetükben, míg a republikánusok vidéki területeken szereztek több szavazatot.
Ez pedig azt jelenti, hogy a szenátusba története során először delegál Georgia afroamerikai politikust Raphael Warnock személyében. Warnock az Ebenezer Baptista Egyház fekete bőrű lelkésze Atlantában, ahol Martin Luther King néhai fekete polgárjogi harcos is prédikált. Bejelentette győzelmét a szintén demokrata Jon Ossoff is - ő lehet a 33 évével a legfiatalabb szenátor -, igaz, alig 0,5 százalékkal kaphatott több voksot, mint a republikánus riválisa, és a georgiai törvények lehetővé teszik a vesztes jelölt, David Perdue számára, hogy a voksok újraszámlálását kezdeményezze. Ezzel mind a demokratáknak, mind pedig a republikánusoknak 50-50 helye van a szenátusban. Ha a szavazásokon egyenlőség alakul ki, akkor az amerikai jogszabályok alapján a szenátus elnöke, Kamala Harris leendő demokrata párti alelnök szavazata dönt majd.
Joe Biden tehát immár a beiktatását követően azonnal nekiállhat megvalósítani a kampányának két fő ígéretét, a külügyi és a gazdaságpolitikai reformját. Innentől kezdve biztosak lehetünk abban, hogy az Egyesült Államok visszatér a Trump irányítása alatt elhagyott nemzetközi szervezetekbe. A gazdaságpolitikában is teljes paradigmaváltás várható az elmúlt négy évhez képest.
Biden 1700 milliárd dollárt költene klímavédelmi célokra 10 év alatt – ezeknek jelentős része infrastruktúra-fejlesztés és technológiai beruházás lenne –, illetve 300 milliárd dollárból hajtana végre kutatás-fejlesztési beruházásokat, 400 milliárdos kormányzati vásárlásokkal célzottan támogatná az amerikai feldolgozóipart. Emellett az egészségbiztosítás átalakítása 750 milliárd dollárba kerülne 10 év alatt.
Ennek anyagi hátterét a BBC gazdasági szakértői szerint elsősorban az adóbevételek növelésével szeretné Biden és stábja előteremteni, és a terveik szerint tíz esztendő alatt összesen 4000 milliárd dolláros adóbevétel-növekedést érhetnek el. A személyi jövedelemadó felső kulcsát 37-ről 39,6%-ra, a társasági adót 21-ről 28%-ra, míg a vállalatok külföldön szerzett jövedelmének adóját 10,5%-ról 21%-ra emelné Biden. Az elképzelések között évi 400 ezer dollár feletti jövedelmekre szociális hozzájárulási adót vetne ki, felszámolna egy sor adókedvezményt, és szigorítaná az adóelkerülésre vonatkozó szabályokat.
A klímaterv részeként a villamosenergia-termeléssel kapcsolatos üvegházgáz-kibocsátást 2035-ig nullára csökkentenék. A georgiai szenátusi választások demokraták győzelmének hatására a befektetők elkezdték felvásárolni a napenergiás cégek részvényeit – az emelkedés meghaladta a 10 százalékot –, mert Biden klímapolitikájának köszönhetően a következő évtized legdinamikusabban megújuló és fejlődő szektora lehet. Az Amerikai Energia Ügynökség becslései szerint egyébként 2050-re a megújuló energiaforrások adhatják a teljes amerikai áramtermelés közel 40 százalékát.
Érdekes felmérést tett közzé a Markup nevű oldal, amely összesen 58 felhasználó hírfolyamát vizsgálta meg a január 5-én megrendezett georgiai pótválasztás előtti időszakban. A novemberi elnökválasztás előtt betiltotta a Facebook a politikai hirdetéseket a felületén, azonban a georgiai pótválasztás előtt részlegesen visszaengedte azokat. Az adatokból egyértelműen kitűnt, hogy a közösségi oldalakon – elsősorban a Facebookon – ismét teret kapott a félretájékoztatás, azaz jóval pártosabbá és kevésbé informatívvá váltak a georgiai felhasználókra célzott hirdetések miatt. A Markup szerint december 16. és január 5. közötti pár hetes időszakban több millió dollárt költöttek politikai szereplők például Facebook-hirdetésekre.
