Versenyfelügyeleti eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Ryanairrel szemben, miután a hivatal gyanúja szerint a légitársaság az online jegyvásárlási folyamat során tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat. A hatóság szerint az ír diszkont légitársaság módszerei akár pszichés nyomásgyakorlásnak is minősíthetők.
A GVH szerint a magyar nyelvű foglalási felületen alkalmazott képi és szöveges elemek – például a figyelemfelhívó színek és sürgető feliratok – arra ösztönözhetik a fogyasztókat, hogy a „Basic” viteldíj helyett a drágább „Regular” csomagot válasszák, még akkor is, ha összességében olcsóbb lenne ugyanazokat a szolgáltatásokat külön kiválasztani.
A hivatal úgy látja, hogy ezek az úgynevezett sötét mintázatok – például a manipulatív felugró ablakok és sürgető üzenetek – korlátozzák a fogyasztók szabad döntését a vásárlás során, és olyan ügyleti döntésekre késztethetik őket, amelyeket más körülmények között nem hoznának meg.
„A vállalat valószínűsíthetően megtéveszti a fogyasztókat, emellett pszichés nyomásgyakorlással, úgynevezett sötét mintázatokkal tereli a jegyvásárlókat a drágább szolgáltatási csomagok felé.” – írja a GVH közleményében.
Mit kifogásol a GVH pontosan?
A GVH vizsgálata szerint a Ryanair több területen is jogsértést követhet el:
-
Nem egyértelmű a tájékoztatás: A hatóság szerint a magyar weboldalon a foglalási folyamat során félrevezető lehet, hogy a retúrjegyekhez és a több utasos foglalásokhoz tartozó díjakat külön-külön, utasonként kell megfizetni, erről viszont nem kapnak kellően világos tájékoztatást az utasok.
-
Ármegjelenítés: A „Regular”, „Plus” és „FlexiPlus” csomagok, valamint a választható szolgáltatások – mint az „Elsőbbségi beszállás és 2 kézipoggyász” vagy a „Biztonsági Fast Track” – díjainak megjelenítése megtévesztő lehet, mivel torzíthatja a fogyasztói döntést.
-
Pszichés nyomásgyakorlás: A GVH szerint a légitársaság érzelmi manipulációval próbálja befolyásolni a döntéshozatalt, például azzal, hogy sürgeti a vásárlót, vagy előnyösebbnek tüntet fel drágább csomagokat, mint amilyenek valójában.
Fontos kiemelni: az eljárás nem jelenti automatikusan azt, hogy a Ryanair valóban jogsértést követett el – a vizsgálat célja épp az, hogy ezt bizonyítsák vagy kizárják. Az eljárásra három hónap áll rendelkezésre, amely indokolt esetben kétszer két hónappal meghosszabbítható.
Régóta tartó feszültség, újabb forduló
A Ryanair és a magyar kormány közötti kapcsolat nem új keletűen feszült. A fordulópont 2022-ben jött el, amikor a kormány extraprofitadót vetett ki a légitársaságokra. A Ryanair ezt „ostoba és repülésellenes agyrémnek” nevezte, és áthárította az új adót az utasokra – utólag is. A GVH akkor is eljárást indított, amely 300 millió forintos bírsággalzárult, mivel a légitársaság nem tájékoztatta megfelelően az utasokat a díjról.
„A GVH eljárását abszurdnak nevezte, a különadókat pedig repülésellenes agyrémnek.” – nyilatkozta korábban Michael O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója.
A feszültségek azóta csillapodtak, a Ryanair nem vonult ki a magyar piacról, sőt új járatokat is indított. A vezérigazgató diplomatikusabb hangnemet ütött meg, és közös célokat – például a turizmus élénkítését – említett. A mostani GVH-eljárás azonban újabb próbája lehet a két fél közötti viszonynak.
A GVH már 2022-ben vizsgálta, hogy a Magyarországon elérhető légitársaságok alkalmaznak-e sötét mintázatokathonlapjaikon – akkor az elemzés kiterjedt a népszerű jegyár-összehasonlító oldalakra is. A mostani lépés tehát egy következetes hatósági figyelem része.