2026. 05. 06.

362.83 Ft

310.48 Ft

Támogatás

Kiemelt kategóriák

Belföld
Gazdaság
Külföld
Kultúra
Sport
Tech
Életmód
Autó

További kategóriák

Szórakozás

Áramtermelés a sötétségben: Napelemtől a radioaktivitásig az űrben

Áramtermelés a sötétségben: Napelemtől a radioaktivitásig az űrben
Tech

Áramtermelés a sötétségben: Napelemtől a radioaktivitásig az űrben

Áramtermelés a sötétségben: Napelemtől a radioaktivitásig az űrben
Darvas Márton
2026. 05. 06.
Fotó: Northfoto

Az űrkutatás legnagyobb kihívása a stabil energiaellátás. A napelemek mellett radioaktív izotópok és a ritka légkör részecskéi is segíthetik a jövő misszióit.

Hirdetés

A Szputnyik–1 1957-es fellövése óta az űrverseny új szakaszába lépett. Ma már nemcsak a presztízs, hanem a Hold erőforrásainak kiaknázása a cél -tudósít a HVG. A déli pólusnál sejtett vízjég mellett a hélium-3 izotóp a legértékesebb célpont, amely a jövő fúziós erőműveinek alapanyaga lehetne. Ahhoz azonban, hogy bázisokat tarthassunk fenn az űrben, meg kell oldani a folyamatos áramellátást.

Napelemek: Hatékonyak, de sérülékenyek

A napelem az űreszközök alapfelszereltsége. Mivel a világűrben nincs felhőzet, a panelek elméletileg folyamatosan termelhetnek.

  • Előny: Megbízható, ismert technológia, amit a Nemzetközi Űrállomás is használ.

  • Hátrány: Az űrszemét és a mikrometeorok roncsolják a paneleket, a Nap sugárzása pedig rontja a hatásfokukat. Emellett a Naptól távolodva (pl. a Mars felé) drasztikusan csökken a kinyerhető energia mennyisége.

RTG: Energia a radioaktivitásból

A mélyűri szondák, mint a Voyager–1 vagy a New Horizons, nem napelemekkel, hanem radioizotópos termoelektromos generátorokkal (RTG) működnek.

  • Hogyan működik? Az eszköz a plutónium-238 izotóp bomlásakor keletkező hőt hasznosítja.

  • Seebeck-hatás: A technológia alapja, hogy két különböző fém összekapcsolásakor, ha a csatlakozási pontok hőmérséklete eltérő, elektromos feszültség keletkezik. Az űr hidege és a radioaktív mag hője közötti különbség így válik árammá.

ABEP: Hajtóanyag a semmiből

Egy német fejlesztés, az ABEP (air-breathing electric propulsion) a Föld közeli műholdak élettartamát növelné meg. A rendszer a bolygónk körüli rendkívül ritka légkör molekuláit gyűjti be haladás közben. Ezeket a részecskéket ionizálja, majd nagy sebességgel kifújja, így biztosítva tolóerőt a pályán maradáshoz anélkül, hogy a műholdnak saját üzemanyagot kellene cipelnie.

A jövő a hibrid megoldásoké

A szakemberek szerint nincs egyetlen „csodafegyver”. A biztonságos űrutazáshoz több rendszer együttes használata szükséges:

  1. Redundancia: Ha az egyik rendszer meghibásodik, a másik életben tartja a legénységet.

  2. Kombinált előnyök: Napelem a lakómodulokhoz, RTG a sötét holdi éjszakák idejére vagy a mélyűrbe.

A stabil energiaellátás megteremtése az alapfeltétele annak, hogy a Holdon tartós emberi jelenlét alakulhasson ki, és megkezdődhessen a Mars meghódítása.

Címkék:

További cikkek