A magyarországi horgászvizek éves statisztikájáról és elemzéséről számol be a 24.hu, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal adatai alapján. A friss összefoglaló szerint 2024-ben a horgászfogás 4614 tonna volt, ami 2,8%-os növekedést jelent az előző évhez képest, míg a balatoni fogások közel 10%-kal csökkentek.
Az adatokból kiderül, hogy a balatoni horgászok eredményessége visszaesett: a Balaton 633 tonna összfogása 9,8%-kal esett vissza 2023-hoz képest. Különösen aggasztó a garda fogásának erős csökkenése, bár a sügérállomány továbbra is stabil.
Más vizeken viszont javulás mutatkozik:
-
A Ráckevei-Soroksári Duna-ágból elvitt hal mennyisége 180 tonna,
-
A Tisza-tó 160 tonnás fogása harcsafogásának köszönhetően javult,
-
A Velencei-tó fogása 21,3 tonnára nőtt, bár a tó még mindig sérülékeny,
-
A Tisza folyó vezeti a folyóvizek ranglistáját 343,5 tonnával,
-
A Duna csukafogása jelentősen nőtt, elérve a 292 tonnát,
-
A Körösök rendszere 122,3 tonna halat adott, kiemelkedően nőtt a harcsafogás.
Az éves telepítés összesen 4071 tonna volt, ami 25%-os csökkenés az előző évhez képest, ami a 2022-es aszály miatti kompenzáció elmaradásával magyarázható. A telepítések értéke 6,7 milliárd forint volt, és a haltelepítések 90%-át továbbra is a ponty teszi ki, bár ez az arány szakmailag magasabb, ideálisabb szinthez képest még javításra szorul.
Az összefoglaló emellett rávilágít arra is, hogy Magyarországon európai viszonylatban is egyedülálló a természetes vizek intenzív haltelepítése, amely nemcsak a halállomány fenntartását szolgálja, hanem az ökológiai egyensúly megőrzését, az őshonos fajok visszatelepítését, valamint a kárókatonák okozta károk részleges kompenzációját is.
A Magyar Országos Horgász Szövetség közleménye szerint az adatokat hároméves visszatekintéssel is elemzik, külön kiemelve a legnagyobb vízterületek eredményeit és a horgászok által leadott több mint 7,4 millió horgásznapot.
