Április végére a magyar államháztartás központi alrendszere 2930 milliárd forintos hiányt halmozott fel, amely az éves hiánycél 69,6 százalékát jelenti – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) friss jelentéséből. A kormány 2025-re 4120 milliárd forintos éves hiányt tervezett, de már most jelentős költségvetési nyomás tapasztalható.
Miért nőtt ennyire a hiány?
A költségvetési hiány az év első négy hónapjában több tényező miatt is jelentősen emelkedett:
Magas kamatkiadások: A költségvetés 1916 milliárd forintot fizetett ki kamatokra januártól április végéig. Ez 408 milliárd forinttal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ennek oka, hogy most járt le sok, magas kamatozású, inflációkövető lakossági állampapír.
Babaváró támogatás: Az éven belüli ütemezés miatt az állam az átlagosnál nagyobb összegben fizette ki a babaváró támogatásokat.
Közüzemi szolgáltatások támogatása: A víziközmű-szolgáltatók megnövekedett igényei miatt 30 milliárd forinttal többet kellett költeni ezek támogatására, mint az előző évben.
Jó hír: a kamatkiadások csökkenhetnek
Bár az év elején magas kamatkiadások jelentős terhet róttak a költségvetésre, az NGM szerint a helyzet a második félévben javulhat. A kamatkifizetések nagy része ugyanis január és május között esedékes, így a következő hónapokban várhatóan csökkenni fognak az ezzel kapcsolatos kiadások.
A költségvetés számára pozitív hír, hogy a fogyasztásból származó adóbevételek jelentősen emelkedtek. A fogyasztáshoz kapcsolódó adókból 13 százalékkal több folyt be, mint egy évvel korábban, míg az összes adó- és járulékbevétel 10,9 százalékkal nőtt.
Ez azt jelenti, hogy a kormány számíthat a lakossági fogyasztásból származó adóbevételek növekedésére, ami részben kompenzálhatja a magas kiadásokat.
