Facebook-bejegyzésében statisztikai adatokkal támasztotta alá állítását, és egyértelműen cáfolta azokat a vélekedéseket, miszerint a középosztály lecsúszóban lenne.
„Mostanában több interjúmban előjött, hogy mi van a magyar középosztállyal, létezik-e még, mennyire csúsztak le. Már első alkalommal is megdöbbentettek ezek a kérdések, és azóta sem értem, hogy ki és milyen adat alapján állítja ezeket az őrültségeket. A számok ugyanis ennek pont az ellenkezőjét mutatják” – írta posztjában.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva példaként hozta fel, hogy míg 2010-ben a társadalom leggazdagabb ötödében 25 LED-, LCD-, plazma- vagy lézertelevízió jutott 100 háztartásra, addig 2020-ban a legszegényebb ötödben ez a szám már 111 volt. Ez 86 darabos növekedést jelent.
Hasonló tendenciát mutatott ki a mobiltelefonok esetében is, ahol 2010-ben a leggazdagabb rétegben 192 készülék jutott 100 háztartásra, míg 2020-ban a legszegényebb rétegben ez a szám 257-re nőtt, ami 65 darabos növekedés.
A színes televíziók száma is növekedett a szegényebb rétegekben: 2010-ben 140 jutott 100 gazdag háztartásra, 2020-ban viszont a legszegényebbeknél már 167 volt ez a szám, ami 27 darabos emelkedést jelent.
Az informatikai eszközök elterjedése is látványosan nőtt. 2010-ben a leggazdagabb rétegben 40 hordozható számítógép jutott 100 háztartásra, míg 2020-ban a legszegényebbeknél már 66 volt ugyanez a mutató, ami 26 darabos emelkedést jelent. A táblagépek és PDA-k száma is megnövekedett: 2010-ben 3 jutott 100 gazdag háztartásra, míg 2020-ban a legszegényebbeknél már 21 volt, ami 18 darabos különbség.
A háztartási gépek terén is változások figyelhetők meg. 2010-ben a leggazdagabb ötödben 54 hűtő- és fagyasztógép jutott 100 háztartásra, míg 2020-ban a legszegényebb ötödben 70, azaz 16 darabbal több. A szárítógépek és a mosogatógépek aránya is emelkedett a szegényebb rétegekben, bár kisebb mértékben.
De nem minden területen történt előrelépés
Azonban nem minden területen történt előrelépés. Bizonyos termékek esetében a legszegényebb háztartásokban kevesebb fogyasztási cikk volt 2020-ban, mint a leggazdagabbaknál 2010-ben.
Például a saját autóval rendelkezők száma csökkent: míg 2010-ben a leggazdagabb rétegben 100 háztartásra 74 autó jutott, 2020-ban a legszegényebb rétegben ez az arány 65-re csökkent. Ez arra utalhat, hogy az autófenntartás költségei továbbra is jelentős akadályt jelentenek a legszegényebbek számára, vagy hogy más közlekedési alternatívák – például a tömegközlekedés – nagyobb szerepet kapnak az életükben.
Hasonló visszaesés figyelhető meg a motorkerékpárok számában is: 2010-ben 100 háztartásra 6 motorkerékpár jutott a leggazdagabbak körében, míg 2020-ban a legszegényebb háztartások esetében ez az arány 5 volt.
A mosogatógépek és légkondicionálók elterjedtsége is alacsonyabb maradt a legszegényebb rétegekben. 2010-ben a leggazdagabb háztartások körében 100 családra 20 mosogatógép jutott, míg 2020-ban a legszegényebbeknél ez a szám 18-ra csökkent. A légkondicionálók esetében pedig a leggazdagabbak 2010-ben 8 készülékkel rendelkeztek 100 háztartásonként, míg a legszegényebb háztartásokban 2020-ban csak 6 ilyen berendezés volt.
Sebestyén Géza szerint azonban ezek az adatok világosan cáfolják a középosztály eltűnéséről szóló állításokat, és inkább azt mutatják, hogy a szegénység jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben.
„Egyértelműen kijelenthető tehát, hogy nem a középosztály tűnt el Magyarországon, hanem a szegénység szűnt meg, legalábbis ma egy átlagos ‘szegény’ család az alsó ötödben jobban él, mint 2010-ben egy átlagos ‘gazdag’ család a felsőben” – zárta bejegyzését.
Az adatok forrásaként a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos oldalát jelölte meg, ahol részletesebben is elérhetők a fogyasztási szokásokat bemutató statisztikák.
