Kóka az egészségügy számára évente 300 milliárd forintnyi friss forrást látna megvalósíthatónak vállalati befizetések révén, adómentes magánbiztosítási hozzájárulások formájában - számolt be róla a Népszava.
Kóka szerint a hazai egészségügyi közkasszából évente a GDP 3-5 százalékának megfelelő összeg hiányzik, amit az állami költségvetésből nem lehet teljes mértékben fedezni. Ehelyett a munkáltatók biztosíthatnák a magánegészségügy finanszírozását kiegészítő biztosítással, amit adómentesen fizethetnének munkatársaik részére, akik így gyorsabb és minőségibb ellátást kaphatnának a magánegészségügyben. „Kulturáltabb országokban a kapacitáshiányra az az orvosság, hogy a várólistás beavatkozásokat az állam a magánegészségügyben megvásárolja a pácienseknek. Akár úgy is, hogy a beteg a gyorsabb ellátásért kiegészítő hozzájárulást fizet” – idézi Kóka javaslatait a kerekasztal-beszélgetésen résztvevő Rékassy Balázs orvos-egészségügyi közgazdász.
A javaslat szerint az állam a vállalatokat is bevonhatná az egészségügyi finanszírozásba, mivel a magánbiztosítással csökkenne az állami ellátórendszerre háruló teher. Kóka úgy véli, hogy míg „az irodatakarítás leírható a költségekből, az egészségügyi szolgáltatás viszont nem,” ezért fontos lenne, hogy a vállalatok adókedvezményekért cserébe magánbiztosításokat köthessenek dolgozóik számára.
Az exminiszter javaslatai kiterjednek az állami egészségügyi infrastruktúra átalakítására is, amelynek részeként több mint száz kórházból akár ötvenet is be kellene zárni, és az erőforrásokat jobban fókuszálni. „Több mint 100 kórház van Magyarországon, ennek a felét be kell zárni. A politikának végre be kell vállalnia ezt a balhét!” – fogalmazott Kóka. Szerinte így jobban el lehetne osztani az erőforrásokat, és a pácienseknek nagyobb esélyük lenne a túlélésre a nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező központokban.
Kóka javaslata egy széles körű prevenciós program bevezetését is szorgalmazza. Számításai szerint a megelőzésre épülő rendszer hosszú távon 1,5 százalékos GDP-növekedést hozhatna, és akár 1000 milliárd forintot is megtakaríthatna az egészségügyben. „Azt értem, hogy a pénzügyminiszter nem akar a gazdaság más területeitől az egészségügyre átcsoportosítani, és az egészségügyi kormányzat nem vállalja konfliktust kórházak bezárásával. Azt viszont nem, hogy miért nem lehet átfogó prevenciós programot csinálni” – tette hozzá.
A reformok életbe lépésével a magyar egészségügyi rendszer fokozatosan modernizálódhatna, csökkentve az állami rendszerre nehezedő nyomást, és növelve a hozzáférést a magánegészségügyi szolgáltatásokhoz.
