A magyar kiskereskedelmi szektor egyre súlyosabb válsággal néz szembe, ahogy a boltok száma drámai mértékben csökken. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly év második felében több mint négyezer bolt zárt be Magyarországon, ami különösen aggasztó helyzetet teremtett Budapesten és a vidéki térségekben is - közölte a Pénzcentrum.
A járvány és a háborús inflációs válság okozta sokkhatásból a kiskereskedelmi szektor még mindig nem tudott talpra állni. A szakértők és elemzők szerint a bezárási hullám megállításához gyors és hatékony beavatkozásra van szükség.
Több szektor is küzd nehézségekkel
"Nem csak az élelmiszerkereskedelemben küzdenek nehézségekkel, más szektoroknál is megfigyelhető a tendenciáról van szó," mondta Krisán László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Kereskedelmi Tagozatának elnöke. Hozzátette, hogy: "A pandémia hosszú távú hatásai, a gazdasági környezet változása (energiaválság, infláció, háborús helyzet) és a fokozódó piaci verseny mind hozzájárultak a kiskereskedelmi egységek számának csökkenéséhez."
Budapesten és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében különösen nagy volt a boltbezárások aránya, amely már az öt százalékot is elérte. Vidéken pedig Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében tűnt el a boltok több mint huszada, ami több ezer családot érintett negatívan.
Össze kell fognia az államnak és a különböző szektoroknak
Krisán László szerint a kereskedelmi egységek bezárási hullámának visszaszorítása érdekében, mindenképpen összefogásra, összehangolásra lenne szükség. "A kiskereskedelmi üzletek bezárásának megállítása vagy lelassítása érdekében mind az államnak, mind a kiskereskedelmi szektornak együtt kell működnie, ez az együttműködés kulcsszerepet játszhat a helyzet javításában. Az állam segíteni tudja a szektort gazdaságélénkítő intézkedésekkel, infrastruktúra fejlesztéssel és pénzügyi támogatásokkal. A kiskereskedelmi vállalkozásoknak pedig innovációra, digitalizációra és a vásárlói élmény javítására kell fókuszálni, hogy versenyképesek maradjanak a változó piaci környezetben. Az állam adókedvezményekkel segíthet a kiskereskedelmi vállalkozásoknak, hogy csökkentsék költségeiket és növeljék versenyképességüket, illetve pénzügyi támogatások, pályázatok és hitelprogramok révén támogathatja a szektort, különösen a kisebb vállalkozásokat, ebben segíthet még az e-kereskedelmi platformokhoz való hozzáférés növelése, valamint a digitális infrastruktúra fejlesztése is" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában a VOSZ kereskedelmi elnöke.
A Plázaszövetség elnöke, Gyalay-Korpos Gyula a Pénzcentrumnak adott interjújában rámutatott, hogy nemcsak vidéken, hanem Budapesten is egyre nagyobb gondot okoz a boltok bezárása a bevásárlóközpontokban. A fővárosi plázákban is egyre kevesebb a fizetőképes vásárló, amit az üzletek is megéreznek. Továbbá kiemelte, hogy jelenleg két városban, Győrben és Kecskeméten kifejezetten jó a bevásárlóközpontok helyzete, amely valószínűleg az ott található autógyáraknak köszönhető, amelyek egy jobban kereső réteget eredményezhetnek.
Kritikus probléma az alacsony lélekszámú településeken
A kisebb üzletek helyzete azonban sokkal nehezebb, mivel nincs elég tartalékuk. "A kisebb üzleteknek viszont messze nincs annyi tartalékuk, nekik tovább tart az, ami már a koronavírus idején elkezdődött: a létbizonytalanság, a tartalékok lassú elfogyása és a folyamatosan emelkedő költségek miatt nagyon sokan bedobják a törülközőt" – magyarázta a Plázaszövetség elnöke.
Különösen az élelmiszerboltok száma csökken drámaian. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a bezárási hullám főként az alacsony lélekszámú településeken jelent kritikus problémát. Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára elmondta, hogy tíz év alatt az élelmiszerboltok száma negyedével, a nem élelmiszerboltoké pedig harmadával csökkent.
Hornyák József, a Portfolio elemzője hozzátette, hogy bár a munkaerőhiány segíti a bezárt boltok dolgozóinak elhelyezkedését, a kisebb településeken ez nehezebb. Emellett az infláció és a reálbérek csökkenése tovább súlyosbítja a helyzetet.
