411.53 Ft

394.03 Ft

Támogatás

Kiemelt kategóriák

Belföld
Gazdaság
Külföld
Kultúra
Sport
Tech
Életmód
Autó

További kategóriák

Szórakozás
Gazdaság

Brutális drágulás jön a boltokban – augusztustól megszűnik az árstop! Mutatjuk, mennyit fizetünk keddtől

10perc.hu
2023. 07. 28.
Brutális drágulás jön a boltokban – augusztustól megszűnik az árstop! Mutatjuk, mennyit fizetünk keddtől

Egy átlagos, három fős magyar családnak közel 40 ezer forinttal több pénzt is kihúzhat a zsebéből az árstop vége augusztus és december között, ami mindössze négy terméken, a csirkemellen, a disznócombon, a cukron és az étolajon realizálódna.

Közel másfél év után kerül ugyanis kivezetésre az élelmiszer-árstop. A Pénzcentrum kiszámolta, hogy a szakértői várakozások szerinti drágulás szerint, a fogyasztási adatok ismeretében, mekkora plusz költséget jelenthet a változás az év hátralévő részében.

Összességében immáron majd 1,5 éve van velünk az az élelmiszer-árstop, amit a magyar kormány eredetileg 2022 február elseje és május 31-e közöttre hirdetett meg. Nem túlzás tehát azt mondani, véget ér egy igen viszontagságos korszak, és július 31-el leköszönnek az élelmiszerárstopok, de ez együtt fog járni azzal, hogy az árstop alatt álló termékek egy része várhatóan brutálisan nagyot fog drágulni.

Raskó György, agrárközgazdász néhány hete úgy számolt, hogy bár a tojás és az UHT tej ára nem igen fog számottevően növekedni, addig bizony a csirkemell és a sertéscomb 500-600 forinttal, az étolaj 30-40 százalékkal, a cukor pedig még ennél is jobban drágulhat. A legfrissebben elérhető KSH adatok szerint messze baromfihúsból fogy a legtöbb, egy évben 25,2 kg, sertéshúsból 19,2 kg, míg étolajból (és olívaolajból) 13,3 liter, cukorból pedig 12,5 kg.

Ez pedig azt jelenti, hogy augusztus és december közötti 5 hónapban a fenti adatok alapján egy átlagos magyar el fog még fogyasztani 8 kiló disznócombot, 10,5 kiló csirkemellet, 5,5 liter étolajat, illetve 5,5 kiló cukrot az év hátralevő részében. Ha maradna az árstop, akkor a KSH júniusi statisztikái alapján a sertéscomb kilója 1590, a csirkemellfiléé 1770, a cukoré 261 forint, miközben 1 liter napraforgó-étolaj 744 forintba kerülne továbbra is.


A csirkemell és a sertéscomb 500-600 forinttal fog emelkedni    Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt


Ezzel szemben a négy termék egészen pontosan mintegy 34 százalékkal kerül többe jövő keddtől. Ugyanis, ha maradt volna az árstop, akkor augusztustól decemberig az átlagos fogyasztás mellett 36833 forintot költöttünk volna ezekre a termékekre, viszont így hogy az árstopot kivezetik körülbelül 49230 forintos költség fog jutni egyetlen magyarra, 5 hónapnyi fogyasztás alatt.

A különbség egyetlen főre számolva mintegy 12 400 forint, tehát egy háromfős háztartásnak rögvest 37200 forint többlet pénz fog kicsúszni a tárcájából csak ezen a négy terméken. Ez az öt hónapra leosztva havi 2 500 forintra jön ki egy fő esetén, egy három fős család esetében viszont már 7 500-ra.

Ez az összeg persze rendkívül sok, viszont az árstop kivezetése szükségszerű. A kormány kommunikációja szerint az már elérte a célját, védte a legszegényebbeket. Sok szakértő viszont már legalább fél-1 éve mondja, hogy azokat ki kellett volna már korábban vezetni.


Az árstop kivezetése után a 36833 forint helyett 49230 forintos költség fog jutni ezekre a termékekre 5 hónapnyi fogyasztás alatt    Fotó: Freepik


Ugyanis a boltok az ezeken a termékeiken jelentkező veszteségeiket szétterítették szortimentjük többi darabjára, ami átlagosan rengeteg termék árát növelhette, amit a fogyasztók ugyanúgy megéreztek. Sőt, ezeknek a termékeknek az ára sem fog már visszatérni a korábbihoz, éppen ezért most egyszer egy hirtelen drágulást is ki kell perkálnia a vásárlóknak, plusz más egyéb termékek drágulását is folyamatosan megfizetni.

Voltak olyan szakemberek is, akik szerint az árstop nem is feltétlenül lett volna ekkora gond akkor, ha annak a terheit nem csak a boltok, hanem az értékesítési lánc más szereplői, például a gyártók, a szállítók is állták volna valamekkora mértékben. De nem ez történt, a beszerzési ár és az eladási ár közötti deficitet ugyanis mind egy szálig a kiskereskedők nyelték be.

Amit az extra adók mellett nem viseltek túl jól. Áttétesen tehát az árstop intézménye, amellett hogy védhetett kiszolgáltatottabb fogyasztói rétegeket, bizonyára az általános infláció emelkedéséhez is hozzájárulhatott, ami viszont szintén az ország egész lakosságát érinti.

Főkép forrása:
Freepik

További cikkek