Nagyot változott a világ azóta, hogy 2013-ban a „pénzügyi rezsicsökkentés” címén a parlament elfogadta azt a törvényt, miszerint 2014 februárja óta a banki ügyfelek díjmentesen havi 150 ezer forintot, legfeljebb két részletben.
Az akkor még akár igazságos döntésnek is volt nevezhető, ugyanis az átlagkereset a KSH adatai szerint 2013-ban 151118 forintra rúgott. Azonban a jogszabály azóta sem változott, míg az átlagkereset jelentősen megnövekedett. Az idei első félévben pedig a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 284,8 ezer forintot, a kedvezményeket is figyelembe véve 293,3 ezer forintot ért el.
Az enpenzem.hu kiszámolta, hogy jelenleg éves szinten több mint 40 ezer forintba – havonta átlagosan 3300 Ft – kerülhet, ha valaki a mostani átlagbér összegét bankjegykiadóból (ATM) veszi ki. Ez a kiadás egyébként a legnagyobb körültekintés mellett is 18 ezer forintra rúg, ám ahhoz mindig a legkedvezőbb bankautomatát kell felkeresni.
És akkor a költségek között még nem is kalkuláltunk a számla havi díjával, valamint a kártyahasználatért fizetendő összeggel. Pedig esetenként már ezek sem csekélyek… Éppen ezért kifejezetten rossz és gazdaságtalan módszer, ha valaki mindig az éppen csak szükséges kápét veszi fel az ATM-ből.
Több bank alkalmazza azonban a minimum-, illetve fix díjat. Ez az az összeg, amit mindenképpen terhelnek, tekintet nélkül az ügylet nagyságára. A portál három bank adatait hasonlította össze. Az OTP az idegen ATM-et igénybe vevőknek 1117 forintot számláz, függetlenül az összeg nagyságától. Ha valaki mindössze 10 ezer forintot venne így fel, a költsége közelítene a 11,2 százalékhoz.
Ez az aránya Raiffeisen Bázis 2.0 számláját használóknak még saját bankjegykiadó esetében is 8,5 százalék. Ennél kicsit még magasabb arány jön ki a CIB számlái esetében. Ahogy persze nő az összeg, úgy zsugorodik a költséghányad nagysága.
