377.20 Ft

322.09 Ft

Támogatás

Kiemelt kategóriák

Belföld
Gazdaság
Külföld
Kultúra
Sport
Tech
Életmód
Autó

További kategóriák

Szórakozás
Külföld

Kuba elnöke válaszolt Trump fenyegetéseire: „Nem akarunk háborút, de megvédjük magunkat”

Kuba elnöke válaszolt Trump fenyegetéseire: „Nem akarunk háborút, de megvédjük magunkat”
Darvas Márton
2026. 04. 12.
Fotó: Northfoto

Miguel Díaz-Canel kubai elnök az NBC-nek adott interjúban reagált Donald Trump kijelentéseire. Szerinte egy amerikai invázió súlyos és költséges hiba lenne.

Feszült a hangulat Washington és Havanna között, miután Miguel Díaz-Canel kubai elnök az NBC News-nak adott vasárnapi interjújában közvetlenül reagált az amerikai elnök fenyegető üzeneteire. A kubai államfő leszögezte: országa nem keresi a konfliktust, de nem is fog meghátrálni egy esetleges katonai agresszió esetén.

Trump célkeresztjében a szigetország

Donald Trump az utóbbi hetekben több alkalommal is éles kijelentéseket tett Kuba kapcsán, amelyek túlmutatnak a diplomáciai adok-kapokon. Az amerikai elnök olyan mondatokkal fokozta a nyomást, mint:

  • „Kuba lesz a következő.”

  • „A sziget a végnapjait éli.”

  • „Megtiszteltetés lenne elfoglalni Kubát.”

Trump emellett személyes feltételt is szabott: közölte, hogy csak akkor hajlandó érdemi tárgyalásokba bocsátkozni, ha Miguel Díaz-Canel lemond tisztségéről.

„Költséges lenne a beavatkozás”

Díaz-Canel válasza szerint Havanna álláspontja kizárólag védelmi jellegű. Az elnök hangsúlyozta, hogy a konfrontáció helyett a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédet szorgalmazza, de figyelmeztetett a katonai kalandorpolitika veszélyeire.

„Megismétlem, mi nem ezt akarjuk. Mi nem szeretnénk háborút. De ha megtörténik, harc lesz, és mi védekezni fogunk” – jelentette ki a kubai elnök.

Szerinte egy amerikai invázió nemcsak Kubának okozna hatalmas károkat, hanem az Egyesült Államok számára is „rendkívül költséges” lenne, és az egész közép-amerikai térség biztonságát lángba borítaná.

Racionalitást kérnek Washingtontól

A kubai vezetés szerint a jelenlegi helyzetben a döntéshozóknak a józanságra és a racionalitásra kellene támaszkodniuk az „esztelen döntések” helyett. Díaz-Canel szerint a vitás kérdéseket megállapodásokkal, nem pedig fegyveres eszkalációval kellene rendezni.

A kérdés már csak az, hogy a Hormuzi-szoros blokádja és a közel-keleti feszültségek mellett Washington valóban megnyit-e egy újabb frontot közvetlenül a saját szomszédságában, vagy a kemény retorika csak a tárgyalási pozíciók erősítését szolgálja.

Forrás:

További cikkek