377.20 Ft

322.09 Ft

Támogatás

Kiemelt kategóriák

Belföld
Gazdaság
Külföld
Kultúra
Sport
Tech
Életmód
Autó

További kategóriák

Szórakozás
Tech

Történelmi pillanat: Rekordtávolságból tért haza az Artemis–2 legénysége

Történelmi pillanat: Rekordtávolságból tért haza az Artemis–2 legénysége
10perc.hu
2026. 04. 11.
Fotó: Northfoto

Szombat hajnalban a Csendes-óceánban landolt az Orion kapszula. Az Artemis–2 misszió megdöntötte az Apollo–13 távolsági rekordját, és új korszakot nyitott az űrkutatásban.

Miközben Magyarország a holnapi, április 12-i sorsdöntő választásokra készül, az emberiség egy másik hatalmas lépést tett meg a csillagok felé. 2026. április 11-én, magyar idő szerint hajnali 2 órakor a Csendes-óceán vizébe csobbant az Artemis–2 misszió Orion űrkabinja, sikeresen zárva az 50 év utáni első emberes Hold-kerülő küldetést.

Extrém visszatérés: A hangsebesség 35-szörösével a légkörben

Az Orion visszatérése a fizika határait feszegette. A kapszula mintegy 40 000 km/órás sebességgel érte el a Föld légkörét, ahol a súrlódás következtében a hőpajzsnak elképesztő, 2760 Celsius-fokos hőhatást kellett elviselnie. Ez a hőmérséklet a Nap felszíni hőmérsékletének majdnem a fele, ami jól jelzi, milyen mérnöki bravúr áll a misszió mögött.

A landolási folyamat utolsó fázisában 11 ejtőernyő gondoskodott a lassításról, így az egység végül szinte „lágyan”, mindössze 27 km/órás sebességgel érkezett meg Kalifornia partjaihoz.

Megdőlt az Apollo–13 fél évszázados rekordja

Az Artemis–2 nem csupán egy tesztút volt, hanem egyben világrekord-döntés is. A legénység – Reid Wiseman, Victor Glover, Christina Koch és Jeremy Hansen – minden korábbinál messzebb merészkedett a kozmoszban:

  • Maximális távolság: Elérték a Földtől mért 406 900 kilométeres távolságot.

  • A korábbi rekord: Ezzel sikerült felülmúlniuk az Apollo–13 1970-es, 400 171 kilométeres csúcsát.

  • Össztáv: Az Orion összesen több mint 1,1 millió kilométert tett meg a tíz napos utazás során.

Történelmi „elsőkből” nem volt hiány

A NASA számára ez a misszió a sokszínűség és a nemzetközi összefogás szimbóluma is volt. A legénység tagjai között köszönthettük Christina Kochot, az első nőt, aki eljutott a Holdig; Victor Glovert, az első színes bőrű űrhajóst a Hold-missziók történetében; valamint a kanadai Jeremy Hansent, aki az első nem amerikai állampolgárként kerülhetett be ebbe az elit klubba.

Ez a sikeres landolás véglegesen megnyitotta az utat az Artemis–3 előtt, amelynek célja már nem „csak” a Hold megkerülése, hanem a tényleges leszállás lesz a déli sarkvidéken, várhatóan az évtized végéhez közeledve.

Az űrhajósok bebizonyították, hogy az emberi kitartás és technológia képes átlépni a korábbi határokat.

További cikkek