Alig három nappal a 2026-os országgyűlési választások előtt újabb fordulatot vett a kampány biztonságpolitikai narratívája. Miközben a kormányzati média egy állítólagos ukrán „puccskísérlettel” riogat, Rácz András Oroszország-szakértő Facebook-bejegyzésében arra figyelmeztet: valójában egy hamis zászlós (false flag) művelet előkészítése zajlik, amelynek célja orosz provokátorok bevetése a magyar utcákon.
A „puccs” alapja: Egy gyanús álláshirdetés
A kormánypárti sajtó egy Mario Nawfal blogger által megosztott állítólagos ukrán álláshirdetésre alapozza a vádakat. Ebben a hirdetésben állítólag „jó fizikai állapotú” embereket keresnek magyarországi nyilvános eseményekre, kiemelkedően magas fizetésért. Rácz András azonban több ponton is cáfolja a hirdetés hitelességét:
-
Logisztikai képtelenség: Ukrajnában hadiállapot van, a katonakorú férfiak nem hagyhatják el az országot, és az EU-ba való belépésük is szigorúan ellenőrzött, amit a hirdetés figyelmen kívül hagy.
-
Irreális bérezés: A felajánlott 100-200 ezer hrivnyás összeg a fronton szolgáló katonák zsoldjának felel meg, civileknek ilyen összeget „tüntetgetésért” sehol nem fizetnek.
-
Érdekhiány: Ukrajnának jelenleg semmilyen stratégiai érdeke nem fűződik a magyarországi belpolitikai stabilitás megbontásához.
Orosz provokátorok Szerbia felől?
A szakértő szerint sokkal valószínűbb forgatókönyv az, hogy Oroszországból érkeznek majd provokátorok, akár százas nagyságrendben is. Rácz emlékeztet, hogy Moszkva korábban már Moldovában, Grúziában és Örményországban is alkalmazott hasonló taktikát a választások befolyásolására vagy a zavargások szítására.
„Az átlag magyar nem nagyon tud különbséget tenni a beszélt orosz és ukrán között, pláne nem egy tüntetés zajában, így a provokátorok könnyedén kiadhatnák magukat ukrán felforgatóknak” – mutatott rá a szakértő.
Rácz szerint a logisztika is egyszerű: a provokátorok Szerbia felől, a magyar hatóságok esetleges „félrenézése” mellett könnyedén bejuthatnának az országba, hogy aztán a propagandamédia rájuk foghassa az ukrán beavatkozást.
Mi lehet a cél?
A szakértő szerint egy ilyen műveletnek súlyos politikai következményei lehetnek a választások után:
-
Erőszakos tömegoszlatás: A provokátorok által gerjesztett feszültség ürügyet szolgáltathat a hatóságoknak a brutális fellépésre.
-
Választási eredmények megsemmisítése: Ha az eredmény a kormány számára kedvezőtlen, a „külföldi beavatkozásra” hivatkozva akár a választás érvényességét is megkérdőjelezhetik.
-
Rendkívüli állapot: A védelmi tanács korábbi összehívása és a folyamatos „háborús pszichózis” szintén ebbe az irányba mutathat.
Míg a kormány az ország szuverenitásának védelméről beszél, Rácz András elemzése arra utal, hogy éppen a választás utáni bizonytalanság idején érkezhet külső, orosz segítség a hatalom megtartásához.
