Súlyos nemzetközi diplomáciai botrányt kavart a Washington Post legfrissebb cikke, amely szerint a magyar külügyminiszter titkos segítséget ajánlott fel Teheránnak a 2024. szeptemberi „csipogó-robbanások” után. Catherine Belton írása egy kiszivárgott telefonos leiratra hivatkozik, amelyben Szijjártó Péter és Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter egyeztetett.
A beszélgetés 2024. szeptember 30-án zajlott le, nem sokkal azután, hogy Izrael nagyszabású akciót hajtott végre a Hezbollah ellen, felrobbantva a szervezet tagjai által használt személyhívókat. Az ügyben egy magyarországi bejegyzésű cég is gyanúba keveredett, mint a licenc alapján gyártó vállalkozás.
„Mindig állok a szolgálatára”
A Washington Post birtokába jutott leirat szerint – amelyet nyugati hírszerző szolgálatok is hitelesnek tartanak – Szijjártó Péter biztosította iráni kollégáját az együttműködésről:
„A titkosszolgálatunk már felvette a kapcsolatot az önökével, és minden, a nyomozás során összegyűjtött információt megosztunk majd önökkel. [...] Ha további információra van szüksége, mindig állok a szolgálatára” – fogalmazott a leirat szerint a magyar tárcavezető.
Szijjártó a beszélgetés során nyomatékosította, hogy az eszközök fizikailag sosem jártak Magyarországon, és a magyar államnak semmi köze nem volt a robbantásokhoz. Ez az érvelés megegyezik a magyar kormány akkori nyilvános kommunikációjával.
Kettős játék az amerikai választások árnyékában?
Az eset azért is kényes, mert az Orbán-kormány látványosan jó kapcsolatot ápol a Donald Trump-féle MAGA-mozgalommal, amely Iránt tartja az Egyesült Államok egyik legfőbb ellenségének.
A Washington Post rámutat az ellentmondásokra:
-
Miközben J. D. Vance amerikai alelnök budapesti látogatásával segíti a Fidesz kampányát, a magyar kormány az Egyesült Államok által terrorszervezetként kezelt Hezbollah támogatójával, Iránnal egyeztet.
-
A lépés szembemegy az Orbán-kormány hangsúlyozottan Izrael-párti politikájával is (emlékezetes, hogy Netanjahu izraeli kormányfő nemrég Budapesten járt, és Magyarország kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból a Netanjahu elleni elfogatóparancs miatt).
Moszkvai kapcsolat és választási beavatkozás
A cikk hangsúlyozza, hogy Magyarország külpolitikája egyre inkább a Moszkva–Teherán-tengelyhez látszik igazodni. Ezt támasztják alá azok a kampányban előkerült felvételek is, amelyek szerint Szijjártó Péter rendszeresen „jelentett” Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek az uniós tárgyalások részleteiről.
A lapnak nyilatkozó korábbi amerikai tisztviselő szerint bár érthető, hogy Budapest igyekezett csillapítani Teherán dühét a magyar szál miatt, a titkosszolgálati információk megosztása egy nyugati szövetségi rendszerben (NATO, EU) példátlan és súlyos bizalmi válságot okozó lépés.
A magyar kormány egyelőre nem kommentálta érdemben a leirat tartalmát, de az ügy a választási hajrában újabb támadási felületet ad az ellenzéknek a „hazaárulás” és az „orosz-iráni befolyás” vádjaival.
