A 2026-os választási kampány egyik legfajsúlyosabb szakmai kritikája érte a kormány védelmi politikáját, méghozzá onnan, ahonnan a legkevésbé várták. Pálinkás Szilveszter százados, aki eddig a Magyar Honvédség toborzóplakátjairól köszönt vissza ránk, a Telexnek adott interjújában rántotta le a leplet a haderő belső állapotairól és a sokat vitatott csádi misszió hátteréről.
Penész a zuhanyzóban, hazugság a plakátokon
Pálinkás szerint óriási a szakadék a kormányzati kommunikáció által sugallt „modern, ütőképes haderő” és a laktanyák valósága között. Míg a plakátokon csúcstechnológiás eszközök szerepelnek, a katonák mindennapjait penészes szálláshelyek és csatornaszagú folyosók határozzák meg. A százados szerint a helyzet annyira demoralizáló, hogy a fiatalok inkább mennek árufeltöltőnek, mintsem hogy a honvédséget válasszák életpályának.
A legsúlyosabb jóslata azonban a jövőre vonatkozik: állítása szerint a honvédséget jelenleg csak a háborús veszélyhelyzet tartja egyben, amely jogilag akadályozza a leszerelést.
-
Rengeteg katona adta már be a leszerelési kérelmét.
-
Amint feloldják a veszélyhelyzetet, tömeges távozási hullám várható.
-
Pálinkás szerint ez a nemzeti védelmi képesség összeomlásához vezethet.
Orbán Gáspár küldetése és a csádi veszteségek
Az interjú legmegrázóbb része a miniszterelnök fiához, Orbán Gáspárhoz kötődik. Pálinkás, aki együtt tanult vele a brit Sandhurst akadémián, kijelentette: Orbán Gáspár alanyi jogon, a hivatalos kiválasztási folyamatot megkerülve jutott ki a világ elitképzőjébe. Később a Karmelitában kapott irodát, ahol főhadnagyként kezdte el tervezni az afrikai missziót.
A százados szerint a csádi bevetés nem katonai stratégiai érdek, hanem Orbán Gáspár személyes, vallásos meggyőződésének eredménye. A legdöbbenetesebb állítás szerint a miniszterelnök fia 50 százalékos harcértékvesztéssel (vagyis a katonák felének halálával) kalkulált az elemzéseiben.
„Azt jelenti, hogy az általa vezetett misszióban ötven százaléka a magyar katonáknak meg fog halni.” – mondta Pálinkás, hozzátéve, hogy a missziót csak a választási kockázatok miatt halasztották el.
Szakmai válság a minisztériumban
Pálinkás nem kímélte Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert sem, akit a tárca történetének legrosszabb vezetőjének nevezett. Kritikája szerint a miniszter üzletemberként, szakmai rálátás nélkül irányítja a honvédséget, és fontosabb számára a külsőségek építése, mint a rendszerszintű problémák megoldása.
A százados jövőbeli tervei kapcsán elárulta, hogy szívesen csatlakozna a Tisza Párt által ígért Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalhoz.
