Az orosz diplomácia sajátos logikával fordította szembe a magyar külügyminiszter és az orosz külügyi vezetés kiszivárgott beszélgetéseit a nemzetközi közvéleménnyel. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Szputnyik rádió legutóbbi adásában kifejtette: a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti lehallgatott telefonhívások valójában nem az orosz befolyásszerzést, hanem a Nyugat agresszív beavatkozását bizonyítják a független államok belügyeibe.
Az orosz narratíva: A lehallgatás a valódi bűnjel
Zaharova szerint a hangfelvételek és leiratok nyilvánosságra kerülése „ajándék” Moszkva számára, mivel az eljárás maga igazolja, hogy ki tartja megfigyelés alatt a diplomáciai csatornákat. A szóvivő hangsúlyozta, hogy Oroszországot tíz éve vádolják választási beavatkozással, ám szerinte erre soha nem mutattak be hiteles bizonyítékot.
„Örültem neki, hogy közzétették a beszélgetést, mert azzal az egész világ láthatta a bizonyítékot a magyar választásokba történő nyugati beavatkozásra” – fogalmazott Zaharova, utalva arra, hogy a lehallgatás ténye szerinte súlyosabb vétség, mint a beszélgetések tartalma.
A szóvivő emlékeztetett: az elmúlt évtizedben orosz diplomatákat utasítottak ki, állampolgárokat tartóztattak le és szankciós listákat állítottak össze a „beavatkozás” vádjára alapozva, miközben a mostani incidens szerintük azt mutatja, hogy a technikai és politikai nyomásgyakorlás valójában nyugati irányból érkezik.
Választási segítség és szankciós alkuk a vonalban
A botrány azután lángolt fel újra, hogy Panyi Szabolcs, a Direkt36 és a VSquare újságírója feltárta: egy 2020-as beszélgetésben Szijjártó Péter orosz segítséget kérhetett a szlovákiai választásokkal kapcsolatban. A kedden közzétett legújabb leiratok és hangfelvételek azonban még frissebb és kényesebb ügyeket érintenek.
A dokumentumok szerint Szijjártó rendszeresen egyeztetett orosz kormánytisztviselőkkel az uniós szankciók kijátszásáról és egyes oligarchák – például Aliszer Uszmanov családtagjai – kimentéséről a büntetőintézkedések alól. Az oknyomozó csoportok által publikált anyagok szerint a magyar külügyminiszter nemcsak Lavrovval, hanem az orosz energiaügyi vezetéssel is közvetlen és baráti kapcsolatot tart fenn, amelyben az uniós egység megbontása visszatérő elem.
Bizalmi válság és diplomáciai karantén az EU-ban
A magyar külpolitika „különutas” jellege és az orosz vezetéssel ápolt bizalmas viszony már a szövetségeseknél is kiverte a biztosítékot. A Washington Post nemrég arról számolt be, hogy Szijjártó az uniós csúcstalálkozók szüneteiben menetrendszerűen hívja Lavrovot, hogy referáljon a zárt ajtók mögött elhangzottakról.
Ennek közvetlen következményeként a Politico értesülései szerint az európai döntéshozók elkezdték szisztematikusan kihagyni Magyarországot az érzékeny, biztonságpolitikai jelentőségű tárgyalásokból. Az uniós diplomaták félelme, hogy a Budapestre eljutó bizalmas információk perceken belül Moszkvában landolnak, már nem csupán elméleti felvetés, hanem a napi munkamenetet meghatározó biztonsági kockázat.
A Szijjártó-lehallgatási botrány így már rég túlnőtt a magyar belpolitikán: a NATO és az EU keleti szárnyának egységét feszíti szét, miközben Moszkva a helyzetet kihasználva igyekszik áldozati szerepben megjelenni a nemzetközi porondon.
