Úgy tűnik, a kormányzati kommunikáció „kiber-kémregénye” komoly akadályba ütközött: maga a megnevezett szervezet vágta el a szálakat. Bár a szombaton közzétett 51 perces kormányvideóban a „Gundalf” (H. D.) néven emlegetett fiatal informatikus NATO-kiképzésről beszél, az észtországi központ szerint az egészből semmi sem igaz.
A vádak: NATO-kiképzett tinédzser az ellenzéknél?
A felvételen Gundalf – aki láthatóan ügyvéd nélkül, egyedül ült szemben a kihallgatóival – arról számolt be, hogy már 16 évesen, középiskolásként beszervezték egy észtországi képzésre. Állítása szerint:
-
2023-ban személyesen is részt vett egy észtországi security engineer képzésen.
-
A programot egy „NATO által akkreditált kiberkiválósági központ” szervezte.
-
Bár felmerült benne a beszervezés gyanúja, állítása szerint csak védelmi feladatokat tanult, támadó műveleteket nem.
A cáfolat: „Ez a személy nem vett részt a tevékenységeinkben”
Az Átlátszó és észt tényellenőrző újságírók megkeresésére a tallinni székhelyű NATO CCDCOE (Kiberbiztonsági Együttműködési Kiválósági Központ) rövid és egyértelmű választ adott:
„Ez a személy nem vett részt a NATO Kiberbiztonsági Együttműködési Központ által szervezett képzéseken, sem pedig más tevékenységeinkben.”
Szakértők szerint Gundalf állításai több ponton is sántítanak:
-
Nem foglalkoznak gyerekekkel: A NATO katonai szervezetei nem képeznek ki kiskorúakat/középiskolásokat.
-
Zárt rendszer: A CCDCOE kurzusai intézményi alapúak (katonák és kormányzati tisztviselők számára), egyéni jelentkezők számára nem elérhetőek.
-
Civil vs. Katonai: Észtországban valóban léteznek ifjúsági hackathonok és kiberversenyek (pl. a Cyber Defence League keretében), de ezek civil oktatási programok, semmi közük a NATO hivatalos katonai képzéseihez.
Jogilag aggályos és bizonyítékmentes felvétel
A videó közzététele nemcsak a NATO cáfolata miatt kínos, hanem jogi szempontból is több kérdést vet fel.
-
Védő hiánya: Egy ilyen súlyú nemzetbiztonsági kihallgatáson a gyanúsított/tanú egyedül szerepel, ami felveti a kényszer vagy a befolyásolás lehetőségét.
-
Kémkedés vádja: A kormányzati narratíva szerint Gundalf Ukrajnának kémkedett, ám az 51 perces videóban erre semmilyen bizonyíték nem hangzik el.
-
Politikai célzat: A felvétel időzítése (két héttel a választások előtt) és a ténybeli tévedések (a NATO-kiképzés cáfolata) azt sugallják, hogy inkább egy kampányeszközről, mintsem valódi nemzetbiztonsági feltárásról van szó.
A „Gundalf-ügy” így egyelőre nem egy nemzetközi kémhálózatot, hanem inkább egy lelkes, kiberversenyeken induló fiatalt és egy róla készült, téves következtetésekkel teli kormányzati narratívát mutat.
