Jacques Villeneuve sosem a diplomatikus megfogalmazásairól volt híres, és az 1997-es világbajnok a 2026-os technikai éra kezdetén sem hazudtolta meg önmagát. A szezon eleji Kínai Nagydíjat követően a Sky Sports Germany stábjának értékelte az új, erősen energiamenedzsment-fókuszú Forma–1-et, amely alaposan megosztja mind a pilótákat, mind a közvéleményt. Bár a kanadai elismeri, hogy a látvány sokat javult, a versenyzés „nyers” mivoltát hiányolja.
Mesterséges show vagy valódi versenyzés?
A 2026-os szabálymódosítások – amelyek középpontjában a belső égésű motor és az elektromos hajtás 50-50 százalékos teljesítménymegosztása áll – egy teljesen új stílust kényszerítettek a mezőnyre. A pilótáknak most már nemcsak a gumikra, hanem a Manual Override Mode (MOM) és az energia-visszanyerés kényes egyensúlyára is figyelniük kell minden egyes körben. Villeneuve szerint ez a változás kettős hatással bír.
„Másfajta versenyzés, de szórakoztató. Szóval mit szeretnél? Jó show-t akarsz? Azt most megkapjuk” – utalt a kanadai ex-világbajnok a pályán látható sűrűbb csatákra és a taktikai jellegű előzésekre.
Ugyanakkor a jelenlegi mezőnyből többen, köztük Max Verstappen is, már a tesztek alatt kritizálták a rendszert, „mesterségesnek” és „szimulátorszerűnek” nevezve azt. Villeneuve elismerte, hogy az újítások szórakoztatóak, mert kiszámíthatatlanná tették a futamokat, de figyelmeztetett: az újdonság varázsa hamar elillanhat, ha a stratégiai minták rögzülnek.
A „nyers” korszak és a digitális taktika ellentéte
Amikor Ralf Schumacher, Villeneuve egykori riválisa rákérdezett, hogy ők ketten miként boldogultak volna ezekkel a high-tech autókkal, Villeneuve hangneme nosztalgikusra és határozottra váltott. Világossá tette, hogy az ő generációja számára a versenyzés a fizikai küzdelemről és a gép nyers erejének uralásáról szólt, nem pedig az algoritmusok figyeléséről.
„Várj-várj. Ha egy nyers versenyzőt kérdezel, mint amilyenek mi voltunk, szerintem mindketten utáltuk volna. Versenyeztünk, kemény és durva volt, ez pedig más. Másfajta képességeket igényel” – fogalmazott Villeneuve. Szerinte azonban hiba lenne leírni a mai pilótákat, hiszen a technikai változások ellenére így is a legjobbak kerülnek az élre, csak a fegyvertáruk változott meg. Az agyi kapacitás és a taktikai érzék ma már ugyanolyan fontos, mint a reflexek.
Meddig tarthat ki az új szabályrendszer lendülete?
Villeneuve legfőbb aggálya nem a technológia, hanem a redundancia. A 2026-os autók aktív aerodinamikája (az úgynevezett X- és Z-módok) és a bonyolult energia-leadási folyamatok jelenleg még zavarba hozzák a csapatokat, ami izgalmas hibákat és váratlan fordulatokat szül. Azonban az 1997-es bajnok attól tart, hogy amint a mérnökök „megfejtik” az ideális algoritmust, a sportág ellaposodhat.
„Szórakoztató, mert új, ezért nem tudjuk, mire számítsunk. De ha tíz versenyen át pontosan ugyanazt látjuk, egy ponton redundánssá fog válni” – vázolta fel a jövőképet. Kiemelte továbbá, hogy óriási a különbség az autók között az energia leadásakor, ami jelenleg még nagy teljesítményingadozásokat okoz, de a fejlesztési verseny előbb-utóbb itt is kiegyenlíti majd a mezőnyt. A kérdés az, hogy miután az összes csapat megtanulja a legtöbbet kihozni a rendszerből, marad-e hely a Villeneuve által hiányolt „nyers” küzdelemnek.