A magyar gazdaságpolitika egyik leghangzatosabb ígérete ünnepelte az egyéves évfordulóját, ám pezsgőbontás helyett mély csend honol a kormányzat háza táján. Bár a miniszterelnök tavaly februári évértékelőjében gigantikus iparfejlesztést vizionált, a tényadatok azt mutatják: a hangos bejelentéseket egyelőre nem követték érdemi, átütő erejű tettek.
A hangzatos ígéretektől a kiábrándító valóságig
Pontosan egy éve, a 2025-ös évértékelő beszédében hirdette meg Orbán Viktor a Száz új gyár programot, amelytől a hazai gazdaság felpörgetését és a munkahelyteremtés új aranykorát várták. Az optimizmus olyannyira átragadt a kabinetre, hogy áprilisra Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már 150-re emelte a megépítendő üzemek célszámát. Az eltelt bő tizenkét hónap távlatából azonban egyre inkább úgy tűnik, az ígéretekből nem lett valóság.
A 24.hu gazdasági oknyomozása rávilágított: a tavalyi év közepe óta a kormányzati kommunikáció teljesen elengedte a témát. A portál aprólékos munkával gyűjtötte össze a 2025. január 1-je és 2026 februárja között ténylegesen megvalósult hazai ipari beruházásokat, a kapott eredmények pedig rendkívül szerény sikerekről tanúskodnak.
Számok a papíron: alig húsz üzem termel valójában
A statisztikák mögé nézve a gigaprogram még inkább szertefoszlik. A lap gyűjtése alapján a vizsgált időszakban mindössze 46 új gyáripari fejlesztést adtak át országszerte. Ebből csupán 41 tekinthető klasszikus, zöldmezős beruházásnak, azaz olyan üzemnek, amelyet valóban új, korábban beépítetlen telephelyen húztak fel.
A kép még borúsabb, ha az idővonalat is megvizsgáljuk: a befejezett projektekből 25-öt már jóval a miniszterelnöki program meghirdetése előtt bejelentettek. A tényleges termelési mutatók pedig végképp kijózanítóak. A listán szereplő létesítmények közül jelenleg mindössze 19 működik üzemszerűen, további kettő pedig még csak a próbaüzem fázisában tart. Külön pikantériája az ügynek, hogy bár a beruházások szinte kivétel nélkül jelentős adófizetői támogatást kaptak a magyar államtól, ezeket a pénzeket nem az újonnan meghirdetett gyárépítési program keretein belül utalták ki.
Természetes növekedés állami dicsfényben?
A lap elemzése rámutat egy fontos gazdasági anomáliára is: a kormányzat minden bizonnyal egy amúgy is zajló, természetes piaci folyamatba próbált belekapaszkodni, ráhúzva arra a saját programjának arculatát. Normál piaci körülmények között tavaly év eleje óta – a tervezési és engedélyezési fázisokat is beleszámolva – akár 134 beruházás is elindulhatott volna az országban, ám ezek döntő többsége leghamarabb csak az idei év végén, vagy még később fordulhat termőre.
A legbeszédesebb azonban az illetékes állami szervek reakciója. Bár Nagy Márton korábban határozottan megígérte, hogy a tárca transzparensen közzéteszi a megvalósuló beruházások listáját, erre a mai napig nem került sor. A hírportál munkatársai hiába keresték meg a programért elvileg felelős csúcsszerveket – a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM), a Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM), valamint a Nemzeti Befektetési Ügynökséget (HIPA) –, a hatóságok a program aktuális állására vonatkozó kérdéseket érdemi válaszra sem méltatták.
