A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégek konzorciuma nyerte meg a kecskeméti egyetemi okoscampus befejezésére kiírt közbeszerzést. A projektet a ZÁÉV Építőipari Zrt. és a Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. valósíthatja meg nettó 19,5 milliárd forintért.
A beruházást a Neumann János Egyetemért Alapítvány tulajdonában álló Wepmark Holding Kft. írta ki, miután az építkezés korábban pénzhiány miatt félbemaradt.
Egyetlen komoly kihívó volt a tenderen
A közbeszerzés iránt viszonylag alacsony érdeklődés mutatkozott: a nyertes konzorciumon kívül csak a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. nyújtott be ajánlatot.
A fejlesztés a kecskeméti egyetem campusbővítésének második ütemét zárja le. A kivitelező feladatai közé tartozik többek között:
-
egy 4597 négyzetméteres irodaépület befejezése,
-
10 768 négyzetméternyi kollégiumi épület megépítése,
-
egy gyalogos felüljáró híd kivitelezése,
-
valamint a campushoz kapcsolódó külső területek rendezése.
A jelenlegi tervek szerint a projekt részeként két kollégiumi épület és egy innovációs központ készül el, a kollégiumok pedig mintegy 600 hallgató befogadására lesznek alkalmasak. Az eredeti koncepcióban még hat épület szerepelt, de ebből végül csak négy valósul meg.
A Matolcsy-botrány árnyékában
A campusfejlesztés az úgynevezett Matolcsy-botrány miatt került reflektorfénybe. A Neumann János Egyetemért Alapítvány 2020–2021-ben 144 milliárd forint állami támogatást kapott egy új egyetemi „tudásváros” kialakítására.
Az alapítvány vezetése azonban úgy döntött, hogy a pénz nagy részét kölcsönadja a jegybanki alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt.-nek. Összesen 127,5 milliárd forint került az Optima kezelésébe, amely a forrásokat különböző befektetésekbe – többek között a varsói tőzsdén jegyzett Globe Trade Centre (GTC) ingatlanvállalat részvényeibe – helyezte.
Az ingatlanpiaci visszaesés miatt a befektetések értéke jelentősen csökkent, így a campus építésére szánt források egy része elveszett, ami a beruházás leállásához vezetett.
Az állam újra beszállt a finanszírozásba
A campus második ütemét eredetileg az Optima egyik cége, a Wepmark kezdte el építeni, azonban a vállalat tavaly félbehagyta a munkát. A céget később – a tartozás egy részének elengedéséért cserébe – átadták az egyetem alapítványának.
Miután a kölcsönadott pénz visszaszerzése bizonytalanná vált, a kormány 2025 októberében vállalta, hogy újra biztosítja a projekt befejezéséhez szükséges forrásokat. A finanszírozásról Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek kell gondoskodnia a Kulturális és Innovációs Minisztérium költségvetéséből, miközben a beruházás megvalósításában a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium konzorciumi partnerként vesz részt.
Vizsgálat indult a pénzkezelés miatt
Az ügyben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is vizsgálódott, és megállapította, hogy az alapítvány vezetése felelőtlenül járt el, amikor az állami támogatásból származó pénzt az Optima kezelésébe adta. Az alapítványt ezért intézkedési terv készítésére kötelezték, amelyből kiderülhet, hogyan kívánják visszaszerezni a 127,5 milliárd forintot.
A dokumentum kiadásáról jogvita alakult ki: a KecsUP közérdekű adatigényléssel kérte ki az intézkedési tervet, majd a Transparency International segítségével pert indított. A bíróság 2026 februárjában első fokon a lapnak adott igazat, kimondva, hogy az alapítványnak ki kell adnia a dokumentumot, mivel közfeladatot ellátó szervezetnek minősül.
Részben már visszafizették a pénzt
Az Optima és az MBH Bank közötti tárgyalások során sikerült megállapodni a hitel átütemezéséről. A konstrukció szerint három év alatt visszafizetik a tőkét, miközben a kamatokat folyamatosan rendezik.
Az egyetemi alapítvány eddig 27 milliárd forintot kapott vissza, a fennmaradó mintegy 100 milliárd forintot 2028-ig három részletben törlesztik.
Sorra nyerik az állami beruházásokat
A most nyertes vállalatok az elmúlt években több kiemelt állami beruházás kivitelezésében is részt vettek.
A ZÁÉV Építőipari Zrt. dolgozott többek között:
-
a Néprajzi Múzeum új épületén,
-
a Puskás Arénán,
-
valamint a budapesti atlétikai stadionon.
A cég 2024-ben több mint 95,5 milliárd forintos árbevételt és 13,3 milliárd forintos nyereséget ért el.
A konzorciumi partner Fejér-B.Á.L. Zrt., amely Mészáros Lőrinc és gyermekei tulajdonában áll, részt vett a Budapest–Belgrád vasútvonal építésében, valamint az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia székháza és a József Attila Színház felújításában is.
A vállalat legutóbbi beszámolója szerint 40 milliárd forintos árbevétel mellett 2,19 milliárd forint nyereséget ért el, amelyből 2,1 milliárd forintot osztalékként fizettek ki a tulajdonosoknak.
