A magyar tudományos élet történelmi pillanatához érkezett: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ünnepi, 200. közgyűlésén Magyar Péter vázolta fel az új kormányzati ciklus tudománypolitikai alapköveit. A politikus beszédében éles határvonalat húzott az elmúlt 16 év gyakorlata és a készülő reformok közé, a tudományos közösséget pedig az ország egyik legfontosabb tartóoszlopának nevezte.

Vége a politikai bosszú korszakának

Magyar Péter felszólalásában elismerte, hogy a kutatói szféra az elmúlt évek politikai kurzusainak kárvallottjává vált. Kifejtette, hogy a hatalom eddig sokszor ellenségként kezelte az autonómiát és a kritikai gondolkodást, a 2019-es kutatóhálózati átszervezést pedig erőszakosnak és szakmaiatlannak minősítette.

„A cél az volt, hogy engedelmességre kényszerítsék vagy ellehetetlenítsék a számukra nem kívánatos kutatókat” – fogalmazott a politikus, utalva a társadalomtudományi intézetek leválasztására és az ELTE alá rendelésére.

Az új kormány ígérete szerint megszűnik a politikai befolyásolás a források elosztásánál, és felszámolják a vitatott KEKVA-modellt is a felsőoktatásban.

Vissza az Akadémiához: Új kutatási modell épül

A beszéd egyik legfontosabb bejelentése a kutatóintézetek sorsát érintette. Magyar Péter megerősítette: a kormány nyitott arra, hogy a korábban elcsatolt intézethálózatot az MTA kérésének megfelelően visszafogadja az Akadémia.

• Autonómia: A tudományos szakma maga dönthet majd a források eloszlásáról.

• Stabilitás: Olyan irányítási modellt alakítanak ki, amely hosszú távon biztosítja a kutatóhálózatok nyugodt működését.

• Bérrendezés: Tarthatatlannak nevezte, hogy a HUN-REN vezetői tízmilliós fizetéseket vesznek fel, miközben a fiatal kutatók bére megalázóan alacsony.

Cél az uniós átlag: 3 százalékos K+F ráfordítás

A gazdasági vállalások terén is ambiciózus terveket vázolt fel a politikus. Kiemelte, hogy az állam korábban többet költött propagandára, mint tudományra, ezen pedig radikálisan változtatni fognak. A hosszú távú cél a teljes kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítás megemelése az uniós átlagot jelentő 3 százalékos GDP-arányra.

A közgyűlésen részt vett Tanács Zoltán, az új Tudományos és Technológiai Minisztérium leendő vezetője is, jelezve a kormányzati szándék komolyságát.

Freund Tamás: „Nem sikerült a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat”

Freund Tamás, az MTA leköszönő elnöke nyitóbeszédében őszintén értékelte az elmúlt időszakot. Bár a 2018-as kezdéskor még bizakodóak voltak, végül elmaradt a kölcsönös bizalom a távozó kormányzattal. Freund üdvözölte Magyar Péter és Tanács Zoltán jelenlétét, amit az együttműködés megkezdésének zálogaként értékelt.

A Magyar Tudományos Akadémia május 5-én választ új elnököt, akinek egyik legfontosabb feladata már az elcsatolt kutatóhálózat visszaintegrálásának és a tudományos szabadság helyreállításának levezénylése lesz.