Alig néhány órával azután, hogy a nyilvánosság elé került a kiterjedt, több mint száz álprofilból álló közösségi médiás hálózat működése, hirtelen megszűntek a hirdetések a vitatott felületeken. A Telex tényfeltáró cikke után a szálak egy meglehetősen sajátos nevű céghez, a Morális Forráskód Kft.-hez vezettek, amely papíron a Fidesz kampánygépezetének egyik fontos háttérintézményéhez köthető.
Százas nagyságrendű álprofil terjesztette a politikai üzeneteket
A hálózat működési mechanizmusa nem volt túl bonyolult, annál hatékonyabbnak bizonyult a digitális térben: több mint 100, valós személynek látszó, de valójában fiktív profil ontotta magából a kormánypárti üzeneteket. Ezeket a profilokat nem csak egyszerűen posztolásra használták, hanem jelentős összegeket költöttek a hirdetésükre is a Facebookon. A célkeresztben jellemzően az ellenzéki politikusok és a kormánykritikus narratívák álltak, miközben a hálózat a Fidesz narratíváját igyekezett organikusnak tűnő népharagként vagy civil támogatásként tálalni.
A szálak a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványig vezettek, amely a Digitális Polgári Körök nevű szervezet mögött áll. Ennek az alapítványnak a tulajdonában van az a Morális Forráskód Kft., amely a hirdetési adatok alapján finanszírozta a kampányokat. A hálózat lebukása után a Meta hirdetéstárának adatai egyértelművé tették, hogy szisztematikus, központilag irányított és fizetett akcióról volt szó.
A cég tagad, a hirdetések mégis elnémultak
A Morális Forráskód Kft. reakciója a leleplezésre a jól ismert elhárító mechanizmust követte. A cég határozottan visszautasította, hogy közük lenne a kamuprofilokhoz, és azt állították: „valaki a nevükkel visszaélve futtatja az ő üzeneteikkel megegyező, az ő videóikat felhasználó reklámokat.” Ez az érvelés azonban több sebből is vérzik, hiszen nehéz logikus magyarázatot találni arra, miért költene bárki idegen több millió forintot egy cég hivatalos videóinak reklámozására anélkül, hogy annak bármilyen haszna származna belőle.
A legárulkodóbb jel mégis az időzítés volt. Ahogy a Telex keddi cikkében megjelentek a részletek, a hálózat hirdetési aktivitása szinte azonnal, pár órán belül teljesen leállt. Ha valóban egy ismeretlen „jótevő” vagy éppen rosszakaró élt volna vissza a cég nevével, aligha fejezte volna be a kampányt pontosan abban a pillanatban, amikor a cégre ráirányult a figyelem.
A digitális befolyásolás ára és következményei
Az ilyen típusú trollfarmok működtetése nem ismeretlen a magyar politikai palettán, ám a mostani eset ritka bepillantást engedett a gépezet fogaskerekei közé. A Digitális Polgári Körök és a hozzájuk köthető céghálózat transzparenciája körül már korábban is merültek fel kérdések, de ez a lebukás számszerűsíthető bizonyítékot szolgáltatott arra, hogyan próbálják mesterségesen felerősíteni a politikai üzeneteket.
„A Digitális Polgári Körök háttérszervezetének, a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványnak egy bizonyos Morális Forráskód Kft. nevezetű cége fizeti annak a több mint 100 álprofilból álló trollfarmnak a hirdetéseit, amelyet korábban azonosítottak.” – áll a Telex eredeti közlésében.
Bár a hirdetések leálltak, a digitális lábnyomok megmaradtak. Az eset rávilágít arra, hogy a közösségi média óriásai ugyan egyre szigorúbb szabályokat hoznak az átláthatóság érdekében, a politikai szereplők továbbra is keresik – és meg is találják – a kiskapukat a közvélemény befolyásolására. Az ügy utóélete valószínűleg a hirdetési költségek pontos elszámolása és a pártfinanszírozási kérdések körül folytatódik majd.
