Hadházy Ákos az elmúlt napokban nyilvánosságra hozta, mennyit keresett Papcsák Ferenc, korábbi fideszes politikus, a jelenleg a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági elnökeként dolgozó szakember az Uzsoki kórház VIP-műtétein keresztül -írja a 24.hu. Az ügy előzménye, hogy a betegek soron kívüli ellátását lehetett megvásárolni a Magyar Egészségügyi Szolgáltató (MESZ) Kft. közvetítésével, amely korábban Papcsák tulajdonában állt.
Milliárdos bevétel a VIP-szolgáltatásokból
Hadházy közlése szerint öt év alatt 595 műtétet adtak el, ezek túlnyomó része ortopédiai beavatkozás volt, például térd- és csípőprotézis, valamint artroszkópia. A kórház a fizetős szolgáltatásokért 906 millió forintot kapott, míg Papcsák cége 1 milliárd 134 millió forintot szedett be a betegektől, ami azt jelenti, hogy a különbözet – 228 millió forint – a volt zuglói polgármester cégéhez került.
Hadházy rámutatott, hogy a NEAK adatai szerint az Uzsokiban 3483-an várnak térdprotézisre és 2073-an csípőprotézisre hatvan napnál hosszabb ideje, ami országosan kiugró számnak számít. A képviselő felhívta a figyelmet:
„Ez jelzi az ott dolgozó szakember hozzáértését, azonban az adatok súlyos kérdést vetnek fel: ha van kapacitás négy év alatt 492 fizetős ortopéd műtétre, akkor azt a kapacitást miért nem az államilag finanszírozott betegekre fordították?”
Kormányzati és jogi visszhang
Az ügy kapcsán Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter is elismerte, hogy a VIP-osztályon elfogadhatatlan és súlyos bűncselekmény történt. Hadházy szerint ez hosszú idő után az első eset, amikor a miniszter igazat mondott, ugyanakkor a rendőrség az ügyet végül nem vizsgálta kellő alapossággal.
A képviselő hangsúlyozta, hogy az egészségügyi törvény egyértelműen tiltja az efféle soron kívüli fizetős szolgáltatásokat az állami intézményekben, mégis a gyakorlatban a rendszer tovább működött.
Kérdések és társadalmi reakciók
Az eset rávilágít a VIP-szolgáltatások és a közfinanszírozott ellátás közötti aránytalan különbségekre, és súlyos kérdéseket vet fel a közpénzek felhasználása és az állami egészségügyi intézmények átláthatósága kapcsán. Az ügy várhatóan további politikai és társadalmi vitákat generál, miközben a várólisták problémája továbbra is az ország egészségügyi rendszerének egyik kiemelt kihívása.
