Tömeges jelenlétet mutat a déli fényes bodobács – megelőzésre hívnak fel a szakértők
Egy eddig csak természetes élővilág részeként ismert rovar, a déli fényes bodobács (Nysius cymoides) hirtelen jelentős mezőgazdasági kártevővé vált – állapította meg Lang Balázs, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara alelnöke egy agrárgazdaságoknak szóló tájékoztató levelében.
Több megyében is tömeges felbukkanás
A rovar jelenleg Bács-Kiskun, Tolna, Fejér, Somogy, Baranya, Csongrád-Csanád és Pest megyékben fordul elő nagy tömegben. Elsősorban repcetarlókon és árvakelésű repcén kezdődött a felszaporodás, ahonnan tovább terjedt más kultúrákra és akár lakott területekre is.
Veszélyeztetett növények és tünetek
A bodobács nem válogat: veszélyezteti a repcét, napraforgót, szóját, kukoricát, paprikát, valamint különféle zöldség- és gyümölcskultúrákat. Jellegzetes tünetei a következők:
-
leveleken és terméseken megjelenő szúrásnyomok, foltok, szövetelhalások,
-
palánták lankadása, magképződés zavara,
-
napraforgónál kaszatsérülés,
-
paprikában és kukoricában minőségi kár, ami rontja a termék piacképességét
Mi áll a hirtelen felszaporodás hátterében?
A szakértők szerint a háttérben elsősorban a száraz, meleg időjárás és az éghajlatváltozás áll. Ezek a környezeti tényezők kedveznek annak, hogy egy korábban háttérfajként ismert rovar gyorsan elterjedjen és jelentős kártevővé váljon. Ez az őshonos faj példája annak, hogy a környezet megváltozása új, akár eddig ártalmatlannak tűnő veszélyt formálhat.
Szakértői javaslatok: hogyan védekezzünk?
A megelőzés alapja az agrotechnikai beavatkozás:
-
repcetarlók mielőbbi talajba dolgozása,
-
gyomok irtása, és a kultúrák környezetének rendezett állapotban tartása
Ha már tömegesen megjelennek a rovarok, a szakemberek kombinált vegyszeres védekezést javasolnak:
-
felszívódó szerek: például flupiradifuron, cyazypyr,
-
kontakt szerek: például deltametrin, cipermetrin,
-
riasztó hatású anyag: pirogénsav (faecet) hatásos lehet a nappali órákban történő kijuttatással
Figyelmeztetés: az őshonos fajok is veszélyessé válhatnak
Lang Balázs kiemelte:
„Nemcsak az idegenhonos inváziós fajok jelentenek veszélyt, hanem az őshonos kártevők is, ha a környezet számukra kedvezően változik. Ezért a folyamatos megfigyelés és megelőző védekezés kulcsfontosságú.”