Az Oktatási Hivatal adatai szerint az idei felsőoktatási felvételi eljárásban összesen 14 887 jelentkező nyert felvételt valamilyen pedagógusképzési szakra, de közülük mindössze 2265 fő került be osztatlan tanárképzésre – azokra a szakokra, ahol elsősorban általános és középiskolai tanárokat képeznek. Az arány önmagában is aggasztó, de különösen éles kontrasztot mutat a várható nyugdíjazási adatokkal.
A Népszava által közölt felvételi statisztikák alapján az idei szám 681 fővel magasabb, mint a tavalyi osztatlan tanárszakos bejutók száma (2023-ban 1584 fő), de ez a növekedés nem elegendő ahhoz, hogy fedezze a közelgő pedagógushiányt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint több mint 14 ezer tanár – általános és középiskolai pedagógus – éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt a következő öt évben. Ráadásul ebben a számban nem szerepelnek azok, akik a „Nők 40” program keretében korábban vonulnak nyugdíjba.
Az alacsony érdeklődést jól jelzi, hogy sok egyetemen alacsony pontszámokkal is be lehetett jutni tanárszakokra – olvasható a 24.hu. oldalán. Az ötéves osztatlan képzésekre az alábbi minimumpontszámok elegendőek voltak a 2025-ös felvételin:
-
Debreceni Egyetem: 232 pont
-
Pécsi Tudományegyetem: 233 pont
-
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem: 252 pont
-
Szegedi Tudományegyetem: 308 pont
-
Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE): 343 pont (magyar–történelem szak, nappali, állami ösztöndíjas képzés)
