Az Európai Bizottság és az Európai Parlament egyre határozottabban fogalmaz meg aggályokat a Magyarországon beterjesztett átláthatósági törvénytervezettel kapcsolatban, amely korlátozná a külföldi finanszírozásban részesülő civil szervezetek és sajtótermékek forrásszerzési lehetőségeit. Az új szabályozás akár az uniós támogatások kifizetését is befolyásolhatja a következő költségvetési ciklusban - írja a Portfolio.
Az Európai Parlament szerdai vitáján az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) jelentéstevője, Tineke Strik (Zöldek, Hollandia) kezdeményezte a napirend módosítását a „magyar kormány orosz-típusú elnyomás felé való sodródása” címmel. Strik parlamenti felszólalásában kiemelte, hogy
„a magyar törvénytervezet akár EU-s pályázati pénzeket is érinthet”.
Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, Michael McGrath a vita nyitóbeszédében bírálta a törvényjavaslatot és a gyermekvédelmi törvény gyülekezési korlátozásait is, hangsúlyozva, hogy a
„szuverenitásvédelmi hatóság jogkörei sérthetik a belső piac szabályozásait is”.
McGrath emlékeztetett arra, hogy az uniós költségvetés következő, 2028-ban kezdődő, hét éves ciklusának keretében az EU egy
„átláthatóbb jogállamisági feltételrendszert” kíván bevezetni, amely „konkretizálja mely források visszatartandóak, ha bizonyos kritériumok nem teljesülnek”.
A biztos hozzátette, hogy a Bizottság a következő héten a tagállamok EU-s ügyekért felelős minisztereinek tanácskozásán fogja megvitatni a magyarországi helyzettel kapcsolatos aggályokat, amelyek a források elosztási mechanizmusaira is jelentős hatással lehetnek.
A vitában az Európai Parlament azt is javasolta, hogy amennyiben egy tagállam nem felel meg a feltételeknek, ne csak a források zárolása legyen a megoldás, hanem olyan mechanizmusok is jöjjenek létre, amelyek lehetővé teszik az uniós pénzek közvetlenebb hozzáférését például az önkormányzatok számára.
