Szombat délután Szegeden is utcára vonultak a kormány gyülekezési törvényének szigorítása ellen tiltakozók. A demonstráció a Belvárosi híd ideiglenes elfoglalásával zárult, miközben a résztvevők békésen, de határozottan fejezték ki elégedetlenségüket a jogkorlátozással kapcsolatban.
A Momentum Mozgalom közösségi oldalán közzétett beszámolója szerint a demonstráció célja világos: „A kormány vonja vissza a gyülekezési törvény szigorítását.” A megmozdulás végén a tömeg a szegedi Fidesz-irodához vonult, ahol a résztvevők felragasztották saját üzeneteiket az iroda falára. Ezeket – ígéretük szerint – pénteken a Momentum képviselői személyesen viszik el az MTVA épülete elé, Orbán Viktor miniszterelnöknek címezve.
Beszédek és felszólalók: politikai, szakmai és civil hangok is hallatszottak
A Telex helyszíni tudósítása szerint a demonstráción több közéleti szereplő is felszólalt:
-
Varsányi Áron, a Momentum szóvivője hangsúlyozta, mekkora ereje van annak, hogy nemcsak Szegedről, de más városokból – például Bajáról, Hódmezővásárhelyről, Kecskemétről – is érkeztek támogatók.
-
Halász Noémi, a párt szegedi elnöke Orbán Viktor korábbi „poloskás” beszédét idézte, amelyben – értelmezése szerint – a miniszterelnök azokat nevezte poloskának, akik nem fideszesek. „Most kell üzennünk a kormánynak, hogy elég volt!” – mondta.
-
Tódor Marina, szegedi pszichológus szakmai szempontból bírálta a kormány narratíváját az LMBTQ-közösségek kapcsán: szerinte nincs olyan kutatás, amely alátámasztaná, hogy egy gyermek identitására negatív hatással lenne, ha ilyen emberekkel találkozik. Ezzel szemben valódi problémákra – például az alkoholizáló szülők jelenlétére vagy az állami gondozás hiányosságaira – hívta fel a figyelmet.
-
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a törvényt „techno-fasisztának” nevezte, mivel az arcfelismerő rendszerek bevetésével szerinte bármely demonstrálót be lehet azonosítani és megbüntetni. Emlékeztetett: az EU-s jogszabályok szerint ezek az eszközök csak terrorfenyegetettség vagy súlyos bűncselekmények esetén alkalmazhatók.
-
Lőcsei Lajos, a Momentum alelnöke kijelentette: „A Parlamentből kitilthatják az ellenzéket, de az utcáról nem.”
„Fel a hídra!” – a demonstráció hídfoglalással zárult
A tüntetés hivatalos befejezését követően a résztvevők közül sokan skandálni kezdték:
„Fel a hídra!” és „Hídra, magyar!”.
A megmaradt mintegy 100–150 fős tömeg átvonult a Belvárosi Tisza-hídra, ahol keresztben elállták az utat, ezzel akadályozva a járműforgalmat – beleértve a trolibuszokat és a városi buszokat is.
A rendőrség gyorsan reagált: 20–25 egyenruhás sorfalba állt, és többször is felszólították a tüntetőket a szabálysértés befejezésére. Bár a híd másik – a Bertalan-híd – járható maradt, a forgalmat a hatóságok elterelték. Erőszakos beavatkozásra nem került sor: a harmadik rendőrségi felszólítást követően a rendfenntartók visszavonultak, a tüntetők pedig önként, békésen elhagyták a hidat mintegy 20-25 perccel később.
Társadalmi háttér: miért robbant ki most a tiltakozás?
A tüntetések hullámát az új gyülekezési törvény váltotta ki, amely civil szervezetek, jogvédők és ellenzéki pártok szerint aránytalanul korlátozza az állampolgárok jogát a szabad véleménynyilvánításra és a békés demonstrációkra. A jogszabály értelmében többek között könnyebben feloszlathatók az engedély nélküli tüntetések, és nőtt a rendőrségi eszközök mozgástere – például az arcfelismerő technológiák alkalmazása is.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) korábban figyelmeztetett: az ilyen technológiák használata súlyosan sértheti a személyiségi jogokat, és az európai adatvédelmi irányelvekbe is ütközhet.
Mi következhet?
A Momentum és más ellenzéki szervezetek azt ígérik, a tiltakozások nem érnek véget. Az elhelyezett üzenetekkel demonstrálnak majd a közmédiát irányító MTVA épülete előtt, és további országos megmozdulások is várhatók.