A Magyar Orvosi Kamara és az Országos Mentőszolgálat között egyre fokozódó vita alakult ki a mentőegységek budapesti segítségnyújtása kapcsán. Az Országos Mentőszolgálat belső levelezése szerint minden nap legalább 25-30 vidéki mentőegységnek kell kisegítenie Budapestet. Az új rendszer bevezetése után a mentőszolgálat szerint a munkavégzés tervezhetőbbé és igazságosabbá vált, mivel előre meghatározható, hogy mely mentőegységeknek kell Budapestre vonulniuk. Győrfi Pál, a mentőszolgálat szóvivője úgy nyilatkozott, hogy:
„Ezért vezettünk be egy olyan igazságosabb, tervezhetőbb rendszert, amiben pontosan lehet tudni, hogy az egyes mentőegységeknek egy évben várhatóan két alkalommal milyen napon kell Budapesten szolgálatot teljesítenie úgy, hogy közben a saját régiójuk településük, mentőkapacitásuk se csökkenjen”.
Az új rendszer azonban nem mindenki számára tűnik ideálisnak. Kunetz Zsombor, a DK egészségpolitikus képviselője szerint a mentésirányítás rosszul szervezett, és nem képes ellátni a szükséges feladatokat. Véleménye szerint „képtelenség bárhol ezzel a szervezéssel megtenni”, és a vidéki mentőegységek helyismeretének hiánya tovább nehezíti a helyzetet. Komáromi Zoltán, szintén a DK politikusa arról számolt be, hogy egy vidékről érkező mentőegységnek neki kellett megmutatnia, hol található a szülészeti klinika.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy több kórház, például a mezőtúri kórház, szülészeti és nőgyógyászati ellátást is képtelen biztosítani aneszteziológushiány miatt. A Magyar Orvosi Kamara elnöke, Álmos Péter szerint a rendszer alapvető problémája a hosszú évtizedek óta tartó alulfinanszírozottság. A Belügyminisztérium azonban tagadta a kamara vádjait, és figyelmeztetett, hogy „valótlan állításokat tett”. Álmos Péter erre reagálva hangsúlyozta, hogy a politikai viták a betegek és orvosok számára is káros hatásokkal járhatnak - jelentette az Atv.
