Lőrincz Zoltán négy éven át tartó pereskedés után elérte, hogy a ramocsaházi közös önkormányzat bocsánatot kérjen tőle, amiért jegyzőjük cselekvőképtelen elmebeteggé akarta nyilváníttatni közérdekű kérdései miatt - írta a Szabad Európa.
Az ügy 2019-ben kezdődött, amikor Lőrincz Zoltán a falujában zajló gazdasági és szociális intézkedésekről tett fel közérdekű kérdéseket. A jegyző, Kovács-Szilvási Ágota Andrea, zaklatásnak érezte a tíz kérdés megválaszolását, és névtelen levélre hivatkozva elmeorvosi vizsgálatot kezdeményezett. „Azt, hogy a felperes perlekedési tébolyban szenved, és szükséges lehet a gondnokság alá helyezése, abból gondoltam, hogy sok ilyen kérelmet terjesztett elő, sok eljárást kezdeményezett. Bennem azért merült fel, hogy a felperes gondnokság alá helyezése szükséges lehet, mert folyamatosan érkeztek a különböző kérései” – mondta a bíróságon.
A meghurcoltatás ára
Az elmeorvosi vizsgálatok kimutatták, hogy Lőrincz teljesen beszámítható, ám az eljárás súlyos károkat okozott neki. Mindenét elveszítette, a családja és a párkapcsolata is ráment erre – mondta. Ennek ellenére nem adta fel: jó hírnév megsértése miatt beperelte a jegyzőt és az önkormányzatot.
Az elsőfokú bíróság helyt adott a sérelemdíj és a bocsánatkérés iránti igénynek, amit a Debreceni Ítélőtábla 500 ezer forintra emelt. Azonban kimondta: „a jogi személynek nincs lelkiismerete, így nem lehet tőle elvárni azt az érzelmi azonosulást, ami egy magánszemélytől elvárható.”
Lőrincz és ügyvédje, Fazekas Tamás (Magyar Helsinki Bizottság) azonban nem fogadták el ezt a döntést, és a Kúriához fordultak, mivel szerintük a bocsánatkérés erkölcsi jelentősége túlmutat a pénzbeli kártérítésen.
A Kúria döntése
2024 novemberében a Kúria precedens értékű ítéletet hozott. „Az lett a Kúria ítélete, hogy a ramocsaházi közös önkormányzatnak mint jogi személynek bocsánatot kell kérnie Lőrincz Zoltántól, tehát azért a jogsértésért, amit elkövettek, nemcsak fizetniük kell, hanem írásban bocsánatot is kell kérniük” – mondta Fazekas Tamás. Az ítélet kimondta, hogy jogi személyeket is kötelezni lehet bocsánatkérésre, ami fontos jogi precedenst teremtett Magyarországon.
Elégtétel és következmények
Négy év után az önkormányzat levélben kért bocsánatot Lőrincz Zoltántól. Bár a férfi elismerte, hogy anyagi és erkölcsi kárt szenvedett, elégtételként értékelte a Kúria döntését. „Nekem elégtétel, ha bocsánatot kérnek tőlem, és az is, hogy pénzt is megítéltek” – nyilatkozta.
