Az elmúlt években jelentős visszaesés tapasztalható az óvodáskorú gyermekek nyelvi teljesítményében Magyarországon – derült ki a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott poszt-covid kutatások eredményeiből. A szakértők szerint a drasztikus romlás fő oka az okoseszközök túlzott használata, ami már egészen korai életkorban, akár bölcsődés korban elkezdődik - tette közzé a HVG.
Nyelvi képességek csökkenése: riasztó trend
Pogány Ákos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének adjunktusa szerint a logopédiai szűrések azt mutatják, hogy „az elmúlt 2-3 évben drasztikusan elkezdett romlani a gyerekek nyelvi teljesítménye. A mai óvodáskorúak nem tudnak olyan nyelvi szinten teljesíteni, mint az 5 évvel ezelőtti óvodások vagy akár a 3 évvel ezelőtti óvodások.”
A nyelv elsajátításában kulcsszerepet játszó passzív akusztikus tanulás az okoseszközök által kínált erős vizuális ingerek miatt háttérbe szorul. Ez a jelenség különösen problémás, mert a nyelvi képességek alapjaiban határozzák meg a gyerekek további fejlődését.
„Virtuális autizmus” és a kommunikáció hiánya
Pogány Ákos szerint a túl korai vagy túlzott kütyühasználat következményei sok esetben az autizmus tüneteihez hasonló viselkedésformákban jelentkeznek, amit a szakemberek „virtuális autizmusnak” neveznek. „Ha nincs nyelv, nincs kommunikáció. Nem tudunk olyan területet mondani a gyerekek fejlődésében, amihez ne lenne szükség arra, hogy kommunikáljon, hogy értse a nyelvet.”
A szülők felelőssége
A kutatók szerint a probléma egyik forrása, hogy a szülők gyakran nem értik, milyen káros hatásokkal járhat az okoseszközök korai használata. „Egy hatalmas kísérlet zajlik, aminek az eredményét majd akkor fogjuk látni, amikor ezek a gyerekek felnőnek, és megpróbálnak majd normális kapcsolatokat kialakítani, családot alapítani vagy csak egyáltalán érvényesülni az életben.”
A kutatások jelentősége
A Magyar Tudományos Akadémia poszt-covid jelenségek kutatására irányuló programja 2021-ben indult. Ennek keretében vizsgálják a járvány egészségügyi és társadalmi hatásait, amelyek közé a gyermekek nyelvi teljesítményének romlása is tartozik. Pogány Ákos szerint fontos, hogy a kutatók minél jobban megértsék a jelenség következményeit, és időben felhívják a figyelmet az óvatosságra: „El tudunk képzelni egy olyan társadalmat, amelyben ilyen, valódi kommunikációra képtelen gyerekek éldegélnek egymás mellett elszigetelten? Szerintem az óvatosság senkinek sem árthat.”
Az eredmények rávilágítanak a digitális térhódítás árnyoldalaira, és sürgetik a szülői tudatosság növelését, hogy megelőzhető legyen a nyelvi képességek további romlása.