A Népszava információi szerint egy állami általános iskolában nemrég arra kérték a szülőket, közöljék gyermekeik felekezeti hovatartozását, hivatkozva egy „vezetői utasításra”. Az érintett intézményben még azoknak a diákoknak a vallási adatait is fel akarták venni, akik nem járnak hittanra.
Vallási adatok: különleges személyes adatok
A vallási hovatartozás rögzítése azonban jogilag aggályos. A hazai és uniós jogszabályok szerint a vallási adatok különleges személyes adatnak minősülnek, amelyek kezelése szigorú feltételekhez kötött. A köznevelési törvény sem írja elő, hogy az iskoláknak ilyen adatokat kellene nyilvántartaniuk. Ezt a Belügyminisztérium is megerősítette:
„Ezeknek az adatoknak a megadását az állami köznevelési intézmények tanulói, szülői, gondviselői jogszerűen megtagadhatják.”
A minisztérium szerint a KRÉTA rendszerben szereplő vallási adatkezelési lehetőség annak érdekében lett beépítve, hogy az egyházi fenntartású intézmények, ahol a felvétel feltétele lehet bizonyos vallási hovatartozás, könnyebben adminisztrálhassák az adatokat.
Növekvő egyházi szerepvállalás az oktatásban
A kormány az elmúlt években jelentősen támogatta az egyházi fenntartású oktatási intézményeket. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nemrégiben számolt be arról, hogy a 2024/2025-ös tanévben a közoktatás 18 százaléka egyházi fenntartású, az óvodákkal és középiskolákkal együtt ez az arány eléri a 29 százalékot. A legnagyobb fenntartó a Magyar Katolikus Egyház, amely több mint 366 intézményt működtet, összesen 149 ezer tanulóval.
A hittanoktatás kiemelt támogatást kap: idén szeptemberben a kormány 4,2 milliárd forinttal növelte a hittanoktatás költségvetését. Orbán Viktor 2022 decemberében a hittanoktatást a testneveléssel együtt olyan területként említette, ahol a kormány jelentős előrelépéseket tett.
Adatkezelési kérdések és szülői jogok
Az iskolákban 2013 óta kötelező heti egy órában hit- vagy erkölcstant választani. Azonban az, hogy a diákok vallási adatait adminisztrációs rendszerben rögzítsék, újabb vitákat vet fel. A szülők többsége nem kapott egyértelmű tájékoztatást arról, hogy az adatok megadása nem kötelező, és a jogszerűség is kérdéses lehet.
Egyes szakértők szerint az adatok begyűjtése adatvédelmi kockázatokat rejt magában, különösen állami intézményekben, ahol a vallási adatoknak nincs kötelező nyilvántartási alapjuk. Az adatvédelmi aggályokat csak fokozza az a tény, hogy az egyházi fenntartású iskolák aránya folyamatosan emelkedik, és a KRÉTA rendszerben tárolt adatok esetleges célhoz kötöttsége sem mindig egyértelmű.
