Orbán Viktor miniszterelnök utasította három miniszterét, hogy vizsgálják meg Magyarország esetleges kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). Az ICC főügyésze nemrég elfogatóparancsot kért Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen, ami arra késztette a magyar kormányt, hogy megvizsgálja a kilépés következményeit. Az ICC korábban Vlagyimir Putyin ellen is kiadott elfogatóparancsot, ami jogi bonyodalmakat okozna, ha Putyin Magyarországra látogatna - közölte a 24.hu.
A kormány május 22-ei ülésén Gulyás Gergely, Tuzson Bence és Bóka János azt a feladatot kapták, hogy készítsenek jelentést a kilépés lehetséges következményeiről, különös tekintettel az európai uniós következményekre. Az időzítés nem véletlen: az ICC főügyésze két nappal korábban Netanjahu mellett Joáv Galant izraeli védelmi miniszterre és a palesztin Hamász vezetőire is körözést kért háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt. Az ICC márciusban Putyin ellen is elfogatóparancsot adott ki az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt.
„Az emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság az elmúlt időszakban több ügyben nem jogi, hanem egyértelműen politikai döntést hozott, ezzel aláásva a szervezet tekintélyét. Magyarország elutasítja, hogy politikai eszközként használják a nemzetközi bíróságokat” – válaszolta a Miniszterelnökségi Sajtóiroda.
Magyarországon nem hajtható végre semmilyen intézkedés az ICC döntéseivel kapcsolatban, mivel az ország nem hirdette ki a Nemzetközi Büntetőbíróságot megalapító római statútumot. Ez azt jelenti, hogy hazánk nem tudná végrehajtani az elfogatóparancsokat, bár nemzetközi jogi szempontból mégiscsak le kellene tartóztatni Putyint, ha Magyarországra látogatna. A joghézag miatt Magyarország jogilag nehéz helyzetbe kerülne, ha Putyin ide utazna.
A kilépésről szóló döntéshez az Országgyűlés határozata is szükséges, mivel a belépésről is a parlament döntött. A Nemzetközi Büntetőbíróság tagállamai közül Magyarország egyedüliként vizsgálja a kilépés lehetőségét, ami jelentős nemzetközi visszhangot és az EU-val szembeni kötelezettségek megsértésének vádját vonhatná maga után.
A Nemzetközi Büntetőbíróságot megalapító római statútumot 2001-ben erősítette meg az Országgyűlés, de az alkotmányossági problémák miatt azóta sem hirdették ki. A 2012-ben életbe lépett Alaptörvény értelmében az Alkotmánybíróság foszthatja meg tisztségétől a bűncselekményt elkövető köztársasági elnököt, de ez az alkotmányos szabályozás is ellentétes az ICC működési elvével. Az ICC kizárólag az egyéni felelősséget vizsgálja, nem egyes államok cselekményeit.
Az EU tagjai közül minden állam tagja az ICC-nek, kivéve Monaco, Vatikán, Törökország és Fehéroroszország. Világszerte azonban számos ország, köztük az Egyesült Államok, Izrael, Ukrajna, Oroszország, Kína, Irán és több afrikai állam nem tagja az ICC-nek.
