Már elérhető az a weboldal, amely közérthetően mutatja be a digitális állampolgárság programot, és a kormányablakokban a programba való előzetes regisztrációra is lehetőség van - közölte Vitályos Eszter kormányszóvivő csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.
A kormányszóvivő azt mondta, a kormányablakokban lehetőség nyílik az állampolgárok számára, hogy személyazonosságuk igazolása mellett előzetesen regisztráljanak a digitális állampolgárság programba.
Az eljárás lényege, hogy a kormányablakban a polgár a mobiltelefonján az előzetes regisztrációhoz tartozó adatokat olvasható kód formájában megkapja és eltárolhatja azt a későbbi aktiváláshoz.
A digitális állampolgársághoz 14 év feletti életkor, személyazonosító okmány és okostelefon szükséges. Ősztől a polgárok a digitális állampolgárság program alkalmazással igazolhatják személyazonosságukat, első körben a rendőri igazoltatásnál.
Elítélték Magyarországot
A tárcavezető elmondta, Magyarországot a külső határvédelem, a jogi határzár miatt akarják megbírságolni és arra kötelezni, hogy mindaddig, amíg ezt fenntartja, napi mintegy hatmillió forintnak megfelelő eurót fizessen. A kormány tudomása szerint az Európai Bíróságon az ítélet megszületett, de annak kihirdetését a választások utánra, június 13-ra halasztotta a bíróság.
Gulyás Gergely a Sulyok-féle földszerződésről is beszélt
A Sándor-palota nem azt mondta, hogy Sulyok Tamás nem vett részt az úgynevezett zsebszerződések ellenjegyzésében, hanem azt, hogy nem követett el jogsértést. Gulyás szerint viszont nem igaz az az állítás, hogy Sulyok segített volna megkerülni a törvényt, ezért minden ebből levezetett következtetés hibás. Gulyás szerint Dobrev egy adásvételi szerződésről beszél, illetve, hogy az abban szereplő személy jogokat kapott, ez nem jogtalan.
Gulyás Gergely szerint az ügyészségnek nincs mit megállapítania, szerinte ez olyan, mintha csúnya dolgokat írna le egy papírra a hvg.hu újságírójáról, amiket ő cáfolna, mire ő azt mondaná, hogy majd az ügyészség megállapítja, hogy igaz-e.
1994 után szerinte sosem volt lehetőség arra, hogy külföldi cég vagy magánszemély tulajdont szerezzen magyar földben, de azt nem zárták ki, hogy jelzálogjogosult legyen egy külföldi cég.
A miniszter szerint az sem biztos, hogy jogellenesek a szerződések, amiket Dobrev bemutatott, Sulyok Tamásnak köze sem volt az egészhez. Dobrev állításait Gulyás „színvonaltalan, koncepciós hazugságnak” nevezte.
Gulyás reálisnak tartja, hogy egy szerződést aláíró ügyvéd ne tudjon egy másik országban, más nyelven születő szerződésről.
Gulyás nem vitatja a Dobrev által bemutatott szerződések hitelességét, csak azokat a következtetéseket, amiket a DK levont belőle. Arra a kérdésre, hogy akkor reálisnak tartja-e, hogy egy ügyvéd nem tudja, hogy mit segít elő egy ilyen szerződéssel, Gulyás visszakérdezett, hogy mit segít elő, és arról beszélt, hogy csak a baloldal akarta átjátszani a magyar földeket külföldieknek.
Kiderült, miért nevezték kampányhazugságnak az orosz hekkertámadást
Gulyás szerint a külügy elleni hekkertámadás teljesen hétköznapi volt. Gulyás arra a kérdésre, hogy elfogadható-e a hazugság kampányidőszakban, azt mondta, általánosan nem elfogadható.
2022-ben a Direkt36 cikkét, amelyben arról írtak, hogy súlyosan kompromittálták a külügy szervereit, kampányhazugságnak nevezték, Gulyás szerint azért mondták ezt, mert nem felel meg a valóságnak, hogy súlyos lett volna a kompromittálás.
A 444 által megszerzett dokumentumok, amelyben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetője leírta, hogy érzékeny adatok kerültek ki azt bizonyítják, hogy teljes körű, jelentős kár történt, Gulyás Gergely viszont erre is azt mondta, hogy ez egy mindennapi hekkertámadás volt, bizalmas adatok nem kerültek ki innen.
A szakszolgálatok vizsgálatot folytatnak, felelősségre vonás akkor lenne csak, ha kiderült volna, hogy bizalmas adat került idegen kézbe – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely nem tudta megmondani, miért nem rendelték be 2021-ben az eset napvilágra kerülését követően Oroszország budapesti nagykövetét. Arra sem tudott válaszolni, hogy a Külügyminisztérium sérült informatikai rendszerét korszerűsítették-e azóta, vagy sem.
Ezek után rákérdeztek arra is, hogy miként írná le a miniszter a magyar–orosz kapcsolatokat, amire Gulyás így válaszolt: „kölcsönös érdekeken nyugvó partnerség”.
