A Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára a Kossuth Rádiónak arról beszélt, hogy a felsőoktatás felvételi rendszerének és pontszámításának megújulása után sikeresebb az egyetemek és a térségi gazdasági szereplők összekapcsolása is.
Rugalmasabb felvételi rendszerre volt szükség
Az egyetemek és a hallgatók is jelezték, hogy rugalmasabb felvételi rendszert kell kialakítani. Varga-Bajusz Veronika felidézte, már tavaly lehetőségük volt az intézményeknek arra, hogy döntést hozzanak a minimumpontokról.
Az 500 pontos felvételi rendszer 2023-tól megmaradt. Újítás, hogy a tanulmányi pontok számításánál az intézmények határozzák meg, mit fogadnak el ötödik tárgyként, és hogy szükség van-e emelt szintű érettségire, vagy elég a középszintű is.
Az érettségi pontszámításis változott valamelyest. Korábban 45 százalék felett az emelt vizsga 50 pontot ért, most viszont az emelt szintű érettségi esetén minden egy százalék egy pontnak felel meg. A középszintű érettséginél ennek kétharmadát érik a százalékok.
Több mint 30%-kal többen kerültek be legutóbb a felsőoktatásba
Tavaly kiemelkedő érdeklődés övezte a felsőoktatás iránt. A minisztérium abban bízik, hogy a február 15-én záruló jelentkezés után ugyanezt mondhatják majd el az idei jelentkezési időszakról is.
Varga-Bajusz Veronika kiemelte, a cél, hogy a most érettségizők közül is egyre többen jelentkezzenek, de fontosnak tartják a munka vagy család mellett egyetemet végezni szándékozók jelentkezését is. Hozzátette, a diploma előnye határozottan látszódik a munkaerőpiacon.
A helyettes államtitkár emlékeztetett, hogy a felvételi eljárás továbbra is elektronikus formában zajlik, Ügyfélkapura például mindenképpen szükség van. A jelentkezés után folyamatosan figyelni kell a határidőket. A ponthatárhúzás várhatóan július 24-én lesz.
Korábban azt is összegyűjtöttük, melyek a legnépszerűbb szakmák és felnőtt tanfolyamok.
