Nemcsak egy szigetszentmiklósi iskolában vihetnek fel hamis adatokat a KRÉTA rendszerébe a tanárhiány miatt – derül ki az RTL Híradójának tudósításából. Korábban szintén a csatorna információja volt, hogy akkora a tanárhiány, hogy a naplót is hamisíthatják egy szigetszentmiklósi iskolában.
Az RTL-nek más iskolákban tanító tanárok is arról beszéltek, hogy náluk is gyakori a hasonló módszer. Egy Pest megyei gimnáziumban tanító pedagógus arról mesélt, hogy az ő iskolájukban sem valós információk szerepelnek a KRÉTA-ban, és a trükközés az előző tanév elején kezdődött.
A helyettesítéseket úgy oldják meg, hogy akkor is szakszerű helyettesítést írnak ki, hogyha nem szakos megy be. Illetve azt az instrukciót kaptuk év elején, hogyha bemegy valaki, akkor ne azt írja, hogy felügyelet, hanem azt, hogy gyakorlás – árulta el.
Egy budapesti általános iskola tanára szerint náluk is akkora a pedagógushiány, hogy csak ritkán tudják megoldani a szakszerű helyettesítést, ám ennek nincs nyoma a KRÉTA-ban. Ráadásul, hogy ne kelljen túlórát fizetni a helyettesítő tanárnak, mindig az írja be magát a Krétába, akinek még kevés az elrendelhető túlórája.
Van olyan fül, amit be lehet kattintani, hogy helyettesítés. Van olyan, hogy felügyelet, van olyan, hogy összevont felügyelet. Namármost felügyelet csak akkor szokott bekerülni a KRÉTA-ba, hogyha nem tanár teszi meg mindezt, hanem pedagógiai asszisztens, aki tarthat tanórát. De ha nem szakos tanár megy be egy órára, akkor is helyettesítés kerül be a naplóba. Tehát a rendszerből nem lehet eldönteni, hogy tényleg megtörtént-e a szakórának a leadása.
Egy másik budapesti iskola tanára szerint nekik egy ideje már lehetőségük sincs beállítani, hogy milyen helyettesítést tartottak.
Az RTL-nek Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője is megerősített, hogy „a szigetszentmiklósi eset egyáltalán nem egyedülálló, sőt országosan jellemző, hogy hamis adatként beírják rendes megtartott óráknak azokat is, amiket nem olyan kollégák tartanak, akiknek az adott tantárgyra megfelelő végzettségük van.”
A csatorna kereste a Klebersberg Központot is, de választ nem kaptak.
Ugyanakkor kiderült, hogy mintegy ezerötszáz pedagógus dolgozhat úgy a hazai oktatási-nevelési intézményekben, hogy nincs diplomája – vonta le a következtetést a Népszava Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának szavaiból. A politikus ugyanis kijelentette, a jelenlegi tanévben a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak egy százaléka olyan pedagógus, aki nem rendelkezik felsőfokú szintű végzettséggel.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai alapján a szerint a 2022/2023-as tanévben 147,2 ezer volt a főállású pedagógusok száma, ennek az egy százaléka 1472. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke azt mondta, a szám helytálló lehet. Hozzátette ugyanakkor: noha az egy százalék alacsonynak tűnhet, a rendszerváltás óta sosem voltak ennyien, akik diploma nélkül pedagógusokként dolgozhattak oktatási-nevelési intézményekben.