A tavalyinál jobban alakult a szezon, azonban második éve gondot jelent, hogy nem tudnak Nyugat-Európában értékesíteni a magyar méhészek. Magyarországon új címkézési szabályt vezettek be: fel kell tüntetni, hogy az üvegben található méz milyen országokból és milyen arányban származik – írja a kisalfold.hu
A legnagyobb gond két éve, hogy a magyar méhészek nem tudnak Nyugat-Európában értékesíteni. Az orosz-ukrán háború kitörése előtt a magyar mézzel javították fel az Ázsiából érkező iparilag előállított műmézet, 30-70 százalékos arányban, és addig évente 15-20 ezer tonna haza mézet vittek ki. Most ehelyett 40-50 százalékkal olcsóbban vásárolják meg Ukrajnától, ahonnan 720 ezer méhész menekíti ki termékeit.
„A német, osztrák, svájci fogyasztókhoz tehát már nem jut el a hazai jó minőségű méz, hanem raktáron áll. Ezért is hívtunk össze válságtanácskozást a méhészeti egyesületekkel, szakmai szervezetekkel, szaktanácsadókkal, keresve a megoldásokat” – mondta Nagy István agrárminiszter.
Magyarországon új címkézési szabályt vezettek be: fel kell tüntetni, hogy az üvegben található méz milyen országokból és milyen arányban származik Fotó: Pixabay
Hazánk elsőként vezette be azt a címkézési szabályt, ami szerint nem csak azt kell feltüntetni, milyen országokból származik az üvegben lévő termék, hanem azt is, hogy milyen arányban. Nagy István szerint a fogyasztóknak joga van ezt tudni.
„Míg a termelőktől 1500 forintért veszik meg a mézet, teljesen indokolatlan, hogy 6-8, de akár 10 ezer forint is lehet egy kiló méz. Javaslom, hogy fogyasszunk termelői mézet, érdemes körülnézni a piacon, ezzel is segítve a méhész és családja megélhetését, és közben a teremtett világunkért is teszünk” – tette hozzá a tárcavezető.
Győr-Moson-Sopronban jelenleg 772 méhészetben 43.712 méhcsaládról gondoskodnak. Az OMME vármegyei szaktanácsadója, Varga Tamás Imre szerint ez a létszám évek óta stagnál. A méhészek nagy többsége mellékállásban foglalkozik az állatokkal.
Míg tavaly feleannyi méz lett, most idén nyolcvan százalékos a termés Fotó: Pixabay
A magyar méz 70-80 százaléka ment Nyugat-Európába, de tavaly óta lehetetlen eladni. "Tavaly repcemézet még tudtam értékesíteni, de idén még semmit, holott máskor már a felvásárlók keresik. A szomorú, hogy még féláron sem kell, inkább egyfajta szolidaritásból az ukrán mézet veszik, aminek sok esetben eredete kétes” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Még a tavalyi áron értékesíti a méhészeti termékeit Németh Ferencnél a mosoni piacon: az akácméz 3900, a vegyes virágméz 2400 forint. A halászi méhész elmondta, drágítani most nem lehet, mert félő, hogy ilyen magas élelmiszerárak mellett a vásárlók inkább lemondanak a mézről.
„Mi csak üvegben a piacon vagy otthonról értékesítünk, de félő, hogy a sok benn maradt hazai méz leverheti itthon az árakat. Ugyanakkor magam is megdöbbenve láttam, hogy egyes üzletekben az akácmézért 6-7 ezer forintot is elkérnek” – mondta Németh Ferenc. Hozzátette, a klímaváltozás miatt napjainkban egyébként is szélmalomharc méhésznek lenni. Míg tavaly feleannyi méz lett, most idén nyolcvan százalékos a termés.
