Miközben a Kossuth téren mintegy száz diák tiltakozott, és a népszavazáshoz toboroztak aktivistákat, az országgyűlés kormánypárti többsége - 136 szavazattal, 58 ellenében - megszavazta a sokak által csak státusztörvényként emlegetett életpálya-javaslatot. A pedagógus szakszervezetek korábban többször is felszólaltak ellene, a javaslat több pontját is kifogásolták, a kormány szerint azonban a törvény azt célozza, hogy a pedagógusok anyagi és szakmai megbecsülése javuljon.
Az ellenzéki pártok határozott elutasítása, a pedagógus szakszervezetek, tanárok, diákok hosszú ideje tartó permanens tiltakozása, felháborodása ellenére fogadták el a státusztörvényt. Emellett egyetlen ellenzéki módosítót sem fogadtak el – írta az ATV.
A kormány és Pintér Sándorék azt hangoztatják, az új pedagóguséletpálya-törvény tervezete azt a célt szolgálja, hogy a gyermekeket nevelő, oktató pedagógusok szakmai és anyagi megbecsülése javuljon. “Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshet” - mondják.
Miközben a Kossuth téren mintegy száz diák tiltakozott, az országgyűlés kormánypárti többsége - 136 szavazattal, 58 ellenében - megszavazta a státusztörvényt Fotó: RTL
A belügyi tárca az elmúlt 30 év legnagyobb béremelését ígéri - ha érkeznek az EU-pénzek. A most elfogadott törvény azt mondja ki: "A havi illetmény összege
- Gyakornok esetén: a Kormány által rendeletben megállapított összeg,
- Pedagógus I. esetén 410.000 Ft-tól 1.065.000 Ft-ig terjedhet,
- Pedagógus II. esetén 430.000 Ft-tól 1.135.000 Ft-ig terjedhet,
- Mesterpedagógus esetén 520.000 Ft-tól 1.365.000 Ft-ig terjedhet,
- Kutatótanár esetén 640.000 Ft-tól 1.470.000 Ft-ig terjedhet."
A PDSZ és a PSZ sérelmezi ugyanakkor, hogy túl széles a sávhatár és akár 2,5-szeres különbség is lehet a tantestületen belül az illetményekben a jövőben. Jelenleg ez nem jellemző, azonos kategóriában/besorolásban mindenki ugyanannyit keres.
A most elfogadott törvény szerint a munkáltató minden évben köteles a köznevelésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógus és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott teljesítményét. Gyakornok esetén a teljesítményértékelést nem kell lefolytatni. A teljesítményértékelést írásba kell foglalni.
A forrongások fókuszában az áll - amiért leginkább tiltakoznak -, hogy a pedagógusok eddigi közalkalmazotti jogállását új, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony váltja fel. A státusztörvény szerint mindenkinek automatikusan változik a jogviszonya, a javaslat szerint “a munkáltató legkésőbb a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót”. A pedagógus szakszervek sérelmezték azt is, hogy heti 24 fix tanítási órát határoz meg a törvényben kötelezően a kormány. Ebben az ingyenes helyettesítés nincs benne.
A pedagógusok eddigi közalkalmazotti jogállását új, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony váltja fel Fotó: Freepik
Június 16-ra, a státusztörvény parlamenti vitájának a kezdetére 4976 pedagógus mondott igent a Nem a státusztörvényre! petícióra és nemet a pedagógus pályára, ha a parlament megszavazza a “bosszútörvényt”. A Pedagógusok Szakszervezeténél 1800-an már letétbe helyezték a munkaviszonyuk megszüntetéséről szóló dokumentumot, “a szándékukat így jelző kollégák többségében budapestiek és inkább idősebbek” – mondta Totyik Tamás, az érdekképviselet elnöke.
Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke korábban az ATV Startban úgy vélekedett, akár tízezrével is felmondhatnak a pedagógusok a státusztörvény bevezetése után, mert "a csend nem rend", tehát az még nem jelent semmit, ha valaki nem hangosan tiltakozik. A PSZ alelnöke szerint a jövő kifejezetten kilátástalan, hamarosan a szakmai munkát teljesen felváltja a "közjószágok legeltetése".
"Ezek tényleg egészen elképesztő rendelkezések, amelyek mentén nyilvánvalóan sokan nem szeretnének dolgozni, hanem azt mondják, hogy köszönjük szépen, ennyi volt" - fogalmazott nemrég Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője.
A tanárok próbaideje pedig nem 6, hanem csak 3 hónap lesz. A javaslat úgy fogalmaz: “(1) A kinevezésben a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítésekor három hónap próbaidőt
kell kikötni. (2) A próbaidő nem hosszabbítható meg”.
A most benyújtott törvényjavaslat szerint a felmentési idő – ha törvény eltérően nem rendelkezik – legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg vagy a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvan napos felmentési idő a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött
- öt év után egy hónappal;
- tíz év után két hónappal;
- tizenöt év után három hónappal;
- húsz év után négy hónappal;
- huszonöt év után öt hónappal;
- harminc év után hat hónappal meghosszabbodik.
"Kollektív szerződés nyolc hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg” - mondja ki a törvény. Rendkívüli felmentéssel a munkáltató élhet, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kötelezettségszegése, illetve a jogviszony fenntartását lehetetlenné tévő magatartása esetén. A rendkívüli felmentést "annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül gyakorolhatja." A rendkívüli felmentés esetén fegyelmi eljárásnak nincs helye.
A tanévet legfeljebb egy hónappal lehet meghosszabbítani Fotó: Freepik
A törvény szerint “a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló végkielégítésének mértéke, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő legalább
- három év: egy havi,
- öt év: két havi,
- nyolc év: három havi,
- tíz év: négy havi,
- tizenhárom év: öt havi,
- tizenhat év: hat havi,
- húsz év: nyolc havi távolléti díjának megfelelő összeg.
A végkielégítés (7) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült” - tartalmazza a javaslat. Az új jogviszonyt nem vállaló pedagógusok csak kéthavi végkielégítést kaphatnak.
Az alapszabadság mértéke évi ötven munkanap, amelyből a munkáltató legfeljebb tizenöt munkanapot igénybe vehet. A tanévet legfeljebb egy hónappal lehet meghosszabbítani, ha a tanév közben „merül fel valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a tanítás országos ellehetetlenül, és ebből következően nem valósul meg a kötelező 180 tanítási nap”.
Amíg egy pedagógusnak alsó osztályos gyermeke van, addig nem lehetne átvezényelhető. Nem egy teljes tanévre, hanem egy félévre szólhat a feladat ellátása, előzetesen pedig meg kell kérdezni, van-e önkéntes jelentkező. Azokat a pedagógusokat nem lehet utasítással, - hanem csak a saját hozzájárulásukkal átvezényelni más iskolába - akik várandósak, alsó tagozatos a gyermeket nevelnek, egyedül nevelik 18 év alatti gyermeküket, hozzátartozójukat tartósan személyesen gondozzák, vagy ha ötven százalékos mértékű egészségkárosodásuk van.
Nem ellenőrzik a tanárok saját, otthoni számítógépeit és más elektronikai eszközeit. „Jelenleg a Munka törvénykönyve rendelkezik a munkavállalók, így a pedagógusok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról. A tanárok magánélete sérthetetlen, a munkáltatótól kapott laptopok, táblagépek tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába azonban a munkáltató betekinthet” – olvasható a törvényben.
