Valami nagyon nagy gond van Magyarországon, legalábbis nehezen érthető, hogy mire jut az infláció és az energiaárak elszabadulását követően a kormány szerint pénz. A pedagógusok béremelésére – amit állítólag a kormány tagjai is jogosnak tartanak – csak akkor jut, ha végre-valahára a kabinet hozzáfér az uniós pénzekhez.
Már a nagy nemzetközi sportrendezvényekre sem jut elég pénz. Tavaly például visszaléptünk a szlovénekkel közösen rendezendő és biztosan teltházas meccseket hozó A-csoportos férfi jégkorong-vb megrendezésétől, holott a magyar válogatott is a legjobbak között játszik.
Most jött a következő meglepő bejelentés. Előbb a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke, Kocsis Máté a nemzetisport.hu oldalnak adott csütörtöki interjújában jelezte, abban a formában, ahogyan elnyerte, Magyarország nem tudja vállalni a 2024-es decemberi, magyar-osztrák-svájci női Európa-bajnokság rendezését, s most a legjobb megoldásról tárgyalnak a társszervezőkkel.
Szerinte ugyanis nem helyes, hogy Magyarország milliárdokat költ el a 2024-es Európa-bajnokságra. Mondjuk arról nem beszélt, hogy a 2022-es férfi EB-vel kapcsolatban – ráadásul minden idők leggyengébb magyar szereplését hozta a torna – miért nem támadtak hasonló gondolatai, hogy inkább a fiatalok tömegsportját kéne az elköltött pénzből támogatni…
Majd Kocsis Máté bejelentését kormányszinten is megerősítették. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón elmondta, a jelentős költségek miatt Magyarország visszalép a 2024-es női kézilabda Európa-bajnokság rendezésétől.
Az Európai Kézilabda Szövetséget (EHF) meglepetésként érte a bejelentés, az európai szövetség a torna megrendezésével kapcsolatban addig nem lép, amíg a magyar szövetség hivatalosan nem tájékoztatja szándékáról. A végrehajtó bizottság január 28-i ülésén foglalkozni fog a 2024-es női torna lebonyolításával, és ezt követően tájékoztatást ad a fejleményekről.
Majdnem ugyanebben az időben kiderült, azért van arra pénz, amire a kormány szeretné. Ugyanis Magyarország az eddigi 1,8 millió dolláros finanszírozás után további kétmillió dollárral segíti harminc keresztény templom felújítását Libanonban, ezzel is hozzájárulva a migrációs nyomás csökkentéséhez.
Mindezt maga Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be Bejrútban. Amellett, hogy a templomok felújítása az egyetemes kultúra számára fontos, mondjuk, elég nehezen érthető, hogyha 3,8 millió dollárt – mai árfolyamon 1,409 milliárd forintot – adunk keresztény templomok felújítására egy arab államnak, azzal vajon miért csökken a migrációs nyomás Európára.