Költségeik emelkedésével küzdenek a kereskedelmi pálinkafőzdék, ráadásul ellenőrzés híján a zugfőzdék zavarják a legális piacot. A kereskedelmi főzdéknek jelentős áremelést kellene végrehajtaniuk, de a piaci realitások alapján várhatóan csak a szerintük szükséges mérték felével drágul a pálinka.
A Világgazdaság cikkében Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) elnöke elmondta, hogy a főzdék egy része nem vásárolt fel gyümölcsöt, mert az értékesítési csatornáik a Covid időszakában megszűntek, ezért jelentős készletekkel rendelkeznek. Míg mások ebben a nehéz gazdasági helyzetben a likviditási gondjaik miatt nem is tudtak ilyen üzletbe belefogni.
Könnyen előfordulhat, hogy rövidesen minden buliban drágább pálinkával koccinthatunk Fotó: freepik.com
Tovább nehezíti az ágazat helyzetét, hogy a gyümölcsök beszerzési áraiban egyértelműen érezhető a növekedés, ennek mértéke 25–35 százalék volt, bár volt olyan gyümölcs, ahol ez az 50 százalékot is elérte. A sárgabaracknál a nettó 280–450 forintos ársáv volt a jellemző országosan.
Az energiaválság hatására már látható a vendéglátóipari egységek megszűnése, és ha elkezdődik az éttermek, szállodák tömeges bezárása, akkor a pálinkaszektor ismét lehetetlen helyzetbe kerül, éppen úgy, mint a covid-lezárások idején.
A PNT tagsága most úgy látja, hogy a pálinkaárak emelése nem, vagy nagyon nagy kockázattal léphető meg. Pedig a pálinkafőzdék esetében van több, nehezen kikerülhető, költségnövelő elem, ráadásul az energiaárak elszabadultak, a gázárban például 13-15-szörös a költségnövekedés.
Nagyjából 40 százalékos áremelésre lenne szükség Fotó: freepik.com
Az üveg szinte csak importból érkezik, és az előállításának nagy az energiaigénye, valamint a forint gyengülése miatt importüvegek ára nagyjából 70-100 százalékkal emelkedtek egy év alatt, ráadásul további áremelkedés várható. A csomagoláshoz kapcsolódóan még akkor nem is beszéltünk a dugókról, a címkékről és azok által jelentkező költségnövekedésről.
Ezeken felül pedig ott vannak az adók és a kötelezően fizetendő díjak, amelyekre egyáltalán nincs ráhatásuk. Ha mindezeket összeadjuk, akkor szerinte nagyjából 40 százalékos áremelésre lenne szükség – ahogyan az az élelmiszerek többségénél meg is történt –, de jó esetben is ennek csupán mintegy felét lehetne érvényesíteni az árakban, ennél többet a piac egész egyszerűen nem fogadna el.
