Úgy tűnik, nem a legjobbkor mérgesedett el talán a legjobban az elmúlt időszakban a kormány és a pedagógusok viszonya. Előbbi – vélhetően megakadályozandóan – egy rendelettel megváltoztatta az Alaptörvényben a pedagógusok jogát a munkabeszüntetéshez, miután pontosan tudta a kabinet, hogy a bérvita és a beoltottság miatti feszültség okán március 16-tól határozatlan idejű sztrájkot hirdettek meg a tanárok.
A kormányrendelet szerint a sztrájkjog gyakorlása csak úgy képzelhető el, hogy az nem okoz fennakadást a munkaadónál, nem zavarja meg a megszokott munkaadói üzemmenetet, tehát észrevétlen marad a sztrájkolók külvilágában. Azaz dolgoznak rendesen, miközben egyébként beszüntették a munkát.
A pedagógus szakszervezetek – a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) – szerint, ha a sztrájkjog lényeges tartalma kerül korlátozásra, akkor éppen annak nyomásgyakorló funkciója vész el. Ezért úgy döntöttek, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, és kérik, hogy helyezze azonnal hatályon kívül a kormány sztrájk-rendeletét.
Ettől függetlenül folytatódnak az előkészületek a március 16-án kezdődő munkabeszüntetésre, és ugyancsak figyelemre méltó az a tény, hogy egyre több tantestület, iskola nyilvánítja ki szimpátiáját és egyetértését a múlt hétfőn indult polgári engedetlenségi mozgalommal. Ha valamikor, hát választások előtt biztosan nem hiányzott mindez a kormánynak.
