Vélhetően igaza van az olasz sajtónak abban, hogy Ferenc pápa újabb, forradalminak nevezhető döntése alaposan megkavarja majd a Vatikán eddigi jogrendjét. Ugyanis a katolikus egyházfő saját kezdeményezésére azonnali hatállyal bevezette, hogy mostantól kezdve azok a bíborosok és püspökök, akiket általános bűncselekmények miatt állítanak bíróság elé, felettük a vatikáni világi bíróság jogosult ítéletet mondani.
Ez a jogkör mostanáig az egyház magas rangú tagjainak esetében külön - bíborosok alkotta - egyházi bíróság vagy maga a pápa kezében volt. Ezentúl viszont világi bírák alkotta vatikáni bíróság határoz első-, másod- és harmadfokú eljárás keretében. Ugyanakkor feltétel maradt, hogy minden ilyen esetben a pápának kell engedélyeznie a jogi eljárásokat. Ha viszont a bíborosok és a püspökök egyházi törvényt sértenek meg, abban az esetben a kánonjog szerint kell eljárni.
Ferenc pápa a vatikáni bírósági esztendő március végi megnyitásakor mondott beszédében egyház tagjai közötti egyenlőséget hangsúlyozta kiváltságok biztosítása nélkül. Mostani döntésével pedig azt kívánja bizonyítani, hogy zárt ajtók mögötti eljárás helyett a büntetőjogot megsértésével gyanúsított magas rangú egyházi személyek felett világi bíróság ítélkezik az átláthatóság és a nyilvánosság jegyében, mivel a vatikáni bíróság üléseit a sajtó is követheti.
