408.90 Ft

388.76 Ft

Támogatás

Kiemelt kategóriák

Belföld
Gazdaság
Külföld
Kultúra
Sport
Tech
Életmód
Autó

További kategóriák

Szórakozás
Kultúra

Ha régi képregény lapul a padlásodon, ki ne dobd – százezreket, akár milliókat is érhet

10perc.hu
2023. 01. 29.
Ha régi képregény lapul a padlásodon, ki ne dobd – százezreket, akár milliókat is érhet

A hetvenes-nyolcvanas években kiadott Mozaik és Kockás képregényfüzetek nagyon keresettek, ezeket érdemesebb egyesével eladnia, nem pedig egyben, mivel így jobb árat fizetnek érte.

Hirdetés

A szuperhős filmek és sorozatok megjelenése óta hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a képregények. Arra viszont nagyon kevesen gondolnak, hogy az otthon eltett füzetek akár százezreket is érhetnek, ha tudja az ember, hogy merre induljon el velük. A Pénzcentrum szakértők segítségével kiderítette, ha találunk egy jó állapotban lévő képregényt otthon, akkor érdemes annak értékét akár felméretni.

Mióta a Marvel és a DC berobbant a mozikba lassan 10 évvel ezelőtt a képregények egyre népszerűbbek lettek a világon. Ahogyan külföldön, így itthon is a szuperhős képregények azok, amiket a mai napig a legnagyobb példányszámban el lehet adni, hiszen ezeknek mára már kialakult egy stabil olvasói bázisa. Szép Eszter, a Magyar Képregényszövetség elnöke szerint ugyanakkor nagyon kicsi az a réteg, akinek megtetszik egy Marvel film vagy karakter, és ennek hatására képregényfogyasztóvá válik Magyarországon.

Ez valamilyen szinten növekszik folyamatosan, azonban korántsem olyan szinten, mint arra kívülállóként gondolnánk a filmek nézettsége alapján. Ráadásul korántsem beszélhetünk egy akkora felvevőközönségről hazánkban, mint külföldön, annak ellenére is, hogy egyre több az olyan gyűjtő itthon, aki hajlandó nagyobb összegeket is kiadni egy-egy különlegesebb darabért.


A Star Wars képregényei mára már kultikus státuszba kerültek     Fotó: Pixabay


Az utóbbi néhány évben emelkedett az igény a képregények iránt, a képregényfilmek hozzájárultak a népszerűségük növekedéséhez. Szinte nincs olyan embert, aki nem tudja, ki például Pókember, vagy Batman. A magyar felvevőpiac messze nincs akkora, mint a külföldi piacok – az amerikai, japán és a koreai –, így felmerül a kérdés, hogy Magyarországon megéri-e a képregényekre befektetési céllal gondolni.

A válasz vélhetően a nem, ugyanis Magyarországon nagy képregényes kultúra talán még a második világháború előtt volt, de a kommunizmus alatt lehetőség se volt rá. De azóta is inkább csak megveszik a merchandise termékeket az emberek, de nem olvasnak képregényeket, így nem lett jelentősen több vásárló, mint azt elsőre gondolnánk.

Ugyanakkor így is vannak olyan különlegességek, amik százezrekért kelnek el, ráadásul egy-egy ritkaság esetében ezeknek a daraboknak az értékállósága megkérdőjelezhetetlen. A rendszerváltást követően megjelent magyar kiadású képregények – Pókember, Fantom, Batman, Rózsaszín Párduc – képregények árai nem emelkedtek jelentősen az évek múlásával.


Az utóbbi néhány évben emelkedett az igény a képregények iránt     Fotó: Pixabay


De a csupán néhány számot megélt kiadások, mint például a Maszk, amiből 1998-1999 között mindössze 6 szám jelent meg, komoly összegeket lehet elkérni. Hasonló értéket képviselnek Fazekas Attila Star Wars képregényei, amik mára már kultikus státuszba kerültek, és az utánnyomás ellenére százezreket fizetnek értük.

A hetvenes-nyolcvanas években kiadott Mozaik és Kockás képregényfüzetek nagyon keresettek, aki ezek számait megtalálja a padláson, annak érdemesebb lehet egyesével eladnia ezeket, nem pedig egyben. Ugyanis sokan kifejezetten saját kollekcióik hiányzó darabjaira vadásznak, így jobb árat fizetnek egy képregényért.

Az Asterix és a Talpraesett Tom újvidéki kiadását például 550 ezer forintért vásárolták meg. A Dagobert bácsi élete – Az első ötven év a rajzoló által dedikált példánya félmillió forintért talált gazdára, míg ugyanez a kiadás aláírás nélküli változata 140 ezer forintot ért. Egy 1973-as Mozaik képregény különösen ritka mutatványszámát például 877 ezer forintért árulja a tulajdonos a neten.

Főkép forrása:
Pixabay

További cikkek