A nagy íróink, költőink közül Petőfi Sándor alakja az egyik legismertebb. Forradalmár, nemzeti hős, sokaknak a nagybetűs költő. Életrajza és költészete szinte az általános műveltség része. Kevesen tudják azonban, hogy a mindössze 26 évet élt Petőfi – aki ezalatt közel ezer verset írt, amiből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra – igazi ínyenc volt, ha az étkezésre került sor.
Bár számos versében ír ételről, italról, senki ne gondolja, hogy Petőfi Sándor ínyenc volt. Ennek egészen egyszerű oka van: nem volt rá pénze. Kutatások szerint még azon a bizonyos 1848-as március 15-ei reggelen is az előző napi pékárut mártogatta a meleg tejbe. Ugyanis ez volt a legolcsóbb a Pilvaxba…
Pedig a kávéházban volt minden: kávé, csokoládé, kuglóf, kalács, sőt még deákkenyeret is árultak, ami viszont a költő nagy kedvence volt. Ezt a gyümölcsökkel, magvakkal gazdagított, édes süteményt ma már inkább püspökkenyér néven ismerjük. Petőfi Sándor nagy kedvence volt a rostélyos és a töltött tojás is, vagy a saját maga által főzött kukoricagombóc.
Ugyanakkor a költő az egyszerű ételeket is szerette: a túrós tésztát és a gulyáslevest is gyakran fogyasztotta, sőt a gulyás még reggelire is örömmel ette, ha épp volt. Egy megosztó étel, a székelykáposzta is Petőfihez köthető. Ugyanis a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Petőfi200 projektjének gyűjtéséből kiderült, az éteknek nincs közel a székelyekhez, hanem egy bizonyos Székely Józsefhez, aki Petőfi ügyvéd barátja volt.
Ha lehet hinni az elbeszéléseknek, akkor, amikor egy alkalommal betértek egy fogadóba enni, már nem nagyon volt a konyhán semmi étel. Székely József azt kérte a kocsmárostól, hogy keverje nekik össze a maradékot, ez pedig a savanyúkáposzta-főzelék és a sertéspörkölt volt Ez annyira ízlett neki, hogy mikor legközelebb mentek és rendeltek, már „Székely-káposztaként” emlegették a laktató fogást.
Petőfi az alkohollal sem ápolt különösebb barátságot. Nem ivott sem sört, bort is csak keveset, ellenben szerette a kávét. A legtöbb félreértés mámoros költeményeiből adódott, de mint kiderült, józanul is tudott borverset írni, nem kellett hozzá a hordó aljára néznie. Rá igaz lehet, hogy bort prédikált, de vizet ivott.
