Hét nyugati ország pénteken közös nyilatkozatban utasította el azokat a szankciókat, amelyeket az Egyesült Államok a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellen jelentett be. A nyilatkozat brit kezdeményezésre született. Ugyanaznap Londonban az Amnesty International is felhívást tett közzé, amelyben világszintű fellépést sürget az amerikai intézkedésekkel szemben.
A brit külügyminisztérium péntek este hozta nyilvánosságra a dokumentumot, amelyet Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Kanada és Japán írt alá. Az aláírók azt közölték, hogy továbbra is határozottan kiállnak a bíróság függetlensége, pártatlansága és integritása mellett. Sajnálatosnak nevezték az amerikai kormány szankcióit, és erőteljesen ellenzik azokat. A kommüniké szerint a szankciók, ha életbe lépnek, jelentősen kihatnának a bíróság munkájára, a munkatársaira, sőt azok családtagjaira is.
A hét kormány elismerően szólt arról, hogy a bíróság felkészült az ilyen lépésekre, hogy a Római Statútumban rögzített mandátumát továbbra is teljesíthesse. A nyilatkozat szerint az ICC munkatársai naponta azért dolgoznak, hogy a nemzetközi jogot sértő legsúlyosabb bűncselekmények vádlottjai bíróság elé kerüljenek, az áldozatok pedig támogatást kapjanak.
„Folytatjuk a bíróság létfontosságú munkájának támogatására, a szabályokra alapuló nemzetközi rend fenntartására és az elszámoltathatóság előmozdítására irányuló együttműködésünket” – közölték az aláíró országok.
Az Amnesty International globális ellenállást sürget
Az Amnesty International londoni felhívása szerint az amerikai kormány a szankciókkal el akarja szigetelni, végső soron fel akarja számolni a bíróságot. A szervezet szerint Washington azt is meg akarja akadályozni, hogy a nemzetközi jogot sértő súlyos bűncselekmények elkövetőit egyáltalán felelősségre lehessen vonni. Az Amnesty egzisztenciális fenyegetésnek nevezte a lépést. Úgy véli, a bíróság 125 tagállamának konkrét intézkedésekkel kell ellenállnia, többek között a hágai testület politikai és pénzügyi támogatásával.
A szervezet szerint az ICC körüli vitában az egyik oldalon azok állnak, akik a törvényt alárendelnék a hatalomnak, és büntetlenséget biztosítanának a háborús bűnösöknek és a népirtóknak. A másik oldalon azok, akik az elszámoltathatóságért, a törvény előtti egyenlőségért és az áldozatok igazságszolgáltatásáért küzdenek. Az Amnesty úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok a szankciókkal „átlépte az utolsó határt is”. Szerintük már nemcsak a bíróság, hanem az egész nemzetközi igazságszolgáltatás jövője a tét.
Már az intézmény a célpont
Washington korábban is sújtott szankciókkal ICC-ügyészeket és -bírákat, a pénteken bejelentett intézkedés azonban már magát a bíróságot célozza. A szankciók a bíróságnak szolgáltatást nyújtó cégeket is érinthetik, így a korábbi amerikai lépéseknél jóval erősebben korlátozhatják a hágai székhelyű intézmény működését.
Néhány órával a szankciók bejelentése előtt hirdették ki, hogy az idei Nobel-békedíjat Navi Pillay dél-afrikai jogász kapta. Pillay korábban az ENSZ emberi jogi főbiztosa volt, és bíróként a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon is dolgozott.
