A budapesti ukrán nagykövetségen két fiatal, Xénia és Iván mesélte el, hogyan menekültek meg abból az átnevelési rendszerből, amelyet Oroszország a megszállt ukrán területeken épített ki. Mindketten a háború éveiben váltak célponttá: egyiküket testvérétől választották el, másikat a front várta volna. A Save Ukraine alapítvány szerint 2014 óta 19 546 ukrán gyermeket deportáltak Oroszországba, de a Yale Egyetem kutatása szerint ez a szám elérheti a 35 ezret is. Az alapítvány 1030 gyermeket tudott kimenteni, köztük 179 árvát - írta az Index.
Xénia 21 éves volt, amikor 2025 novemberében, Budapesten beszélt arról, hogyan próbálta egyedül hazahozni öccsét, akit egy orosz táborból vittek át Oroszország területére. Mellette Iván ült, aki még 19 sincs, de gyerekkora óta megtapasztalta, milyen az, amikor az iskolákból eltűnik az ukrán nyelv, és helyét propaganda veszi át.
Óvodától kezdve épül az orosz átnevelés
Iván Luhanszkban nőtt fel. A második osztálytól kezdve olyan tantárgyak jelentek meg, mint az „Oroszország az én horizontom”, majd a „beszélgetések a fontos dolgokról”. Heti 45 perces propagandaórák, kötelező zászlófelvonás, katonák látogatása a kollégiumokban – ezek határozták meg a mindennapokat.
„Teljesen eltűnt az ukrán nyelv, fokozatosan pedig elkezdtek megjelenni az ismert propagandatantárgyak” – meséli Iván.
A katonák arra kényszerítették őket, hogy „önkéntes-kötelező” csomagokat készítsenek az orosz hadseregnek. A gyerekeket azzal fenyegették, hogy FSB-ügynökök nézhetik át a telefonjaikat.
Ugyanakkor az interneten megismert ukrán barátai hatására lassan megváltozott a gondolkodása. A teljes körű invázió 2022. február 24-én érte Oroszországban, ahol tanult. A Bucsa és Mariupol felől érkező hírek döntőek voltak.
„Ettől szinte teljesen ukránpártivá váltam” – mondja.
Eközben a szülei arra készítették, hogy katonának álljon.
„Az édesapám kedvenc kifejezése az volt: »ha nem szolgáltál, nem vagy férfi«.”
Amikor közeledett a 18. születésnapja, tudta, hogy behívót fog kapni. Egy nappal korábban elmenekült Luhanszkból: Rosztov, Moszkva, Minszk érintésével jutott el Ukrajnába, ahol végül a Save Ukraine segítette.
Kényszerítés, deportálás, átnevelés – Xénia és testvére története
Xénia Volcsanszkban élt befogadó családnál öccsével, Szergijjel. Amikor 2022. február 24-én megkezdődött az invázió, napok alatt orosz megszállás alá került a város.
„Nem hittem el, hogy tényleg háború lesz, amíg nem láttuk a katonai járműveket az utcákon, és nem kezdték el felrobbantani a hidakat” – mondja.
Hamarosan közölték vele, hogy Oroszországba kell mennie tanulni. Arra akarták rávenni, hogy orosz személyi igazolványt szerezzen, de ellenállt.
„Azt mondtam, vissza akarok menni Ukrajnába” – fogalmaz.
Öccsét közben egy „pihenőtábornak” nevezett helyre küldték, ami valójában katonai képzőtábor volt. Kilenc hónapig nem térhetett vissza. Xénia végül saját maga indult útnak, hogy kimentse.
„Körülbelül három és fél órán át kellett győzködnöm, hogy velem jöjjön” – meséli.
A fiú fejét hónapokon át propagandával tömték:
„Folyton azt ismételgette, amit neki sulykoltak: hogy Ukrajnában nácik vannak, hogy ő nem jön haza. Manipulálnom kellett.”
Végül a Save Ukraine segítségével sikerült visszatérniük Ukrajnába, majd Xénia később Budapestre érkezett, ahol újságírást tanul és a szervezetnél dolgozik.
Hogyan működik az orosz átnevelési gépezet?
A budapesti rendezvényen Alina Dmitranko, a Save Ukraine munkatársa mutatta be azt a rendszert, amely óvodától katonai szolgálatig épít fel egy propagandára épülő pályát.
„Oroszország egy teljes rendszert alakított ki az elfoglalt területeken. Teljes ciklus, amely az óvodával kezdődik, és ott ér véget, hogy ezek a gyermekek orosz katonákká válnak.”
Az óvodákban és iskolákban eltüntetik Ukrajnát mint fogalmat, az általános iskolások a napot az orosz himnusszal kezdik, a „hanyatló Nyugatról” és az „ukrán nácikról” szóló történetek pedig szerves részei az óráknak.
A Save Ukraine és a brit War Child UK 200 gyerek vallomása alapján megdöbbentő adatokat közölt: a fiatalok 55 százalékánál sikerült az indoktrináció, 41 százalékuk részt vett katonai kiképzésen, 39 százalékuk átélte a deportálást, 30 százalékukat táborokba vitték, és minden tizedik gyerek fizikai bántalmazásról vagy kínzásról számolt be.
A vizsgálat szerint szexuális erőszak, vallási üldözés és kényszermunka is érintett gyerekeket – gyakran teljes elszigetelésben, családi kapcsolatok nélkül.
