Volodimir Zelenszkij ukrán elnök magyar nyelven reagált arra, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kitiltotta Robert Brovdi őrnagyot, az ukrán drónhadviselésért felelős katonai parancsnokot Magyarországról.
Zelenszkij éles bírálata
Az ukrán elnök közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta:
„most, miközben embereink az egyik legnagyobb orosz terrortámadás következményeinek elhárításán dolgoznak, a magyar kormány újabb kísérletét látjuk arra, hogy mindent fehéren-feketén láttassanak, és a háborúért Ukrajnára hárítsák a felelősséget.”
Zelenszkij hozzátette, hogy Ukrajna minden tűzszüneti és diplomáciai javaslatot elfogadott, de Oroszország rendre elutasította ezeket. Kifogásolta, hogy Magyarország mindeközben „még csak együttérzést sem tanúsított az embereink halálával kapcsolatban – csak ezen az egy éjszakán, csak Kijevben orosz drónok és rakéták 17 ember, köztük 4 gyermek életét vették el”.
A bejegyzésben az ukrán elnök arra is kitért, hogy Magyarországról naponta érkeznek vádak Ukrajna ellen, sőt szerinte Budapest diszkriminálja az ukrajnai magyar közösség tagjait, akik részt vesznek az ország védelmében.
„Utasítottam Ukrajna Külügyminisztériumát, hogy tisztázza az összes tényt, és ennek megfelelően reagáljon” – írta Zelenszkij.
Az ukrán külügy válaszlépést készít elő
Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha közölte: Kijev hasonló válaszlépést tervez Magyarország intézkedésére. Nyilatkozatában úgy fogalmazott, Budapest „a történelem rossz oldalán áll”.
Magyarország indoklása
Szijjártó Péter külügyminiszter csütörtök reggel jelentette be, hogy Robert Brovdit három évre kitiltották Magyarországról és az egész schengeni övezetből. A döntést az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság is megerősítette, hozzátéve: a katonatiszt magyarországi jelenléte nemzetbiztonsági kockázatot jelentene.
A tilalom az Európai Unió valamennyi tagállamára kiterjed, és az erről szóló figyelmeztetés bekerült a Schengeni Információs Rendszerbe.
Szijjártó azzal indokolta a lépést, hogy a Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi támadás „rendkívül súlyos volt”, a helyreállítás pedig annyira elhúzódott, hogy kis híján a vészhelyzeti tartalékokat is fel kellett használni.
A támadások célja azonban nem a magyar közösség volt, hanem Moszkva olajkereskedelmi bevételeinek elvágása.
